A Digitalspy lapjain jelent meg egy morfondírozás a Timeless Children – Időtlen gyermekek történet által felkavart dolgokról. Ennek alapján készült az alábbi írás. --Spoiler!--

Doctor Who: Az Időtlen Gyermekek – Törések a történelemben?

(Eredeti cikk: www.digitalspy.com)

 

A 2020/9 epizód a Mester szavaival zárult: Minden mindörökre meg fog változni, de ki gondolta volna, hogy a változás ilyen mindent felforgató lesz? A 12. évad záróepizódjában kiderült, hogy az időtlen gyerek a Doktor maga.

Röviden: a jó öreg Doktorunk gyerekként érkezett Gallifrey-re kitudja, honnan, és magával hozta a regenerálódás képességét. Ahogy telt-múlt az idő, a csupán Osztagnak (Division) hívott Idő Lord szervezet a saját céljainak megfelelően manipulálta a Doktor memóriáját. Így idővel elfelejtette számtalon korábbi korábbi életét, s mi már így találkozhattunk vele 1963-ban első és eredeti Doktorként.

Mivel, mint a történetből megtudhattuk, a gallifrey-ak magukba olvasztották a gyerek DNS-ét, hogy hallhatatlanná váljanak, ők lettek a címben szereplő időtlen gyermekek, más szóval az Idő Lordok, részben átvitt, részben fizikai értelemben a Doktor gyermekei.

Ez első pillantásra érdekes kiegészítése lehet a korábban már jól ismertek előtt történteknek, a záróepizód sok nehezen megválaszolható kérdést is felvet, sőt lyukakat vág a történet menetébe.

A TARDIS-ba tudomásunk szerint lehetetlen behatolni, akkor hogyan jelenhettek meg a judoonok? Hogyan találkozhatott a Doktor még korábbi önmagával időparadoxon fellépése nélkül? Ez egyébként nem új dolog, a sorozat már többször ellentmondott saját szabályainak. Találkozáskor a korábbiak szerint előbb-utóbb óriási robbanásnak kéne bekövetkeznie – ilyen találkozás már többször volt, és az írók különféle manőverekkel igyekezték menteni a helyzetet.

Az 1976-os Deadly Assassin (A halálos orrgyilkos) történet óta tudjuk, hogy az Idő Lordok csak 12-szer regenerálódhatnak, vagyis 13 életük lehet. Akkor Tom Baker még a negyedik Doktort játszotta. Pár évtizeddel később, 2013-ban a Matt Smith formálta Doktor a karácsonyi epizódban (A Doktor ideje) a véghez közeledett, amikor az Idő Lordok "feltöltötték" egy újabb regenerálódási ciklussal, mert szükségük volt rá a dalekek elleni harchoz. Bár ez kicsit erőltetett és abszurd megoldásnak tűnhet, a Doktor Who univerzumban elmegy a dolog.

Azonban a jelenleg történteknek hála, megtudhattuk, hogy végül is a Doktor bármennyiszer regenerálódhat, vagyis rá nem vonatkozik az Idő Lordok szabta határ. Akkor viszont miért kellett a Matt Smith alakította Doktornak az extra regenerációs energia? Még kitörölt memóriája ellenére sem tudta, hogy több energia rejtőzik benne? Az egyetlen kanonikus magyarázat csak az lehet, hogy bár az Idő Lordok tudták, hogy a Doktornak nincs szüksége pluszt artron energiára, a látszat fenntartására cselből megtették. Ha nem így lett volna, akkor a saját limitjének áthágásával a Doktor rájöhetett volna, hogy Idő Lord társaitől valamiképp különbözik.

A sorozat történeteinek írói természetesen sose tudhatják előre, hogy a show aktuális vezére miket változtat visszamenőleg a Doctor Who történetének fonalán. Chris Chibnall Időtlen Gyermekei olyan változásokat hozott, amit még maga a Doktor sem tud korrigálni.

A befejező epizód viszont választ adott egy sok évtizedes nyitott kérdésre: a negyedik Doktor a Brain of Morbius (Morbius agya, 1975) című történetben egy bizonyos szerkezet segítségével szellemi párharcot folytat Morbiusszal, s eközben a Doktornak sokkal több korábbi arca villan fel, mint négy. Mivel eddig úgy tudtuk, hogy a regenerációs limit 12, ezért ezt nehéz volt értelmezni. (A Brain of Morbius epizód egyébként más szempontból is érdekes volt, itt találkozhattunk először a Karni Nővérekkel)