Szentjánoskenyérliszt (E410) és guargumi (E412)
(Locust bean gum or carub bean gum; Guar gum)

Az eredetileg a keleti Mediterrán vidéken őshonos örökzöld hüvelyes, a szentjános­kenyérfa (Ceratonia siliqua) termésének édeskés, csirizes belsejéből készül a lisztszerű őrlemény a szentjánoskenyérliszt (szent­jánoskenyérgumi, kerát, karub), amelynek kb. háromnegyed része egy galaktomannánnak nevezett poli­szaccharid, vagyis összetett cukor. Nagyon hasonló hozzá a guargumi, ami az Indiában és Pakisztánban őshonos, de ma már az USA déli, szárazabb és melegebb vidékein és Ausztráliában is termesztett guarbab (Cyamopsis tetragonoloba) magjából vonható ki. A visszamaradt magas fehérjetartalmú anyag kiváló takarmánykiegészítő. Minden alapot nélkülöz az a több helyen is olvasható állítás, hogy a guarbab "mérges gyomnövény".

Felhasználás: Mindkettő nagyon jó sűrítő, vízmegkötő, kiszáradásgátló sajátságú (a kukoricakeményítőnél többszörösen hatáso­sabbak), emiatt szószokban, mártásokban, pudingokban használják, valamint jégkrémekben a jégkristályok méreteinek csökkentésére. A guar­gumi kozmetikumok, fogkrémek, samponok állagának beállítására alkalmas, de a papír- és festékipar is használja. Mivel mindkettő semleges anyag, a kőzeg savassága (pH) nem befolyásolja a tulajdonságaikat.

A szentjánoskenyérfa egyébként nevét arról kapta, hogy a monda szerint Keresztelő Szent Jánost ez mentette meg a sivatagban az éhhaláltól. A csirízes termésben levő egyforma méretű és súlyú apró magvak egykoron az ókori ékszerészek számára mértékegységől szolgáltak s ebből származik a karát súlyegység. Guargumiból, vízből és egy kevés bóraxból pedig kiváló és veszélytelen ragasztó készíthető gyerekeknek.

Szentjánoskenyérfa
Szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua)
Source: Wikimedia commons

A szentjánoskenyérfa termése
Szentjánoskenyérfa termése
Source: Wikimedia commons


Guarbab ültetvény
Guarbab ültetvény
Source: www.guarresources.com/growers-come-grow-with-us

A guarbab termése
Guarbab termése
Source: Wikimedia commons


Kémia: Szerkezetileg mindkettő egy elágazó láncú szénhidrát, poliszacharid, ún. galaktomannán, fő komponense 1-4 kötésű β-D-galaktomannóz lánc, amihez a 6-os helyzetben galaktóz (tejcukor) kapcsolódhat. A guargumiban a galaktóz-mannóz arány kb. 2,5:1, a szentjános­kenyérlisztben kb. 3,5:1, emiatt a visz­kozitásuk, tulajdonságaik kissé külön­böznek.

A guargumi poliszacharidjának, a galaktomannánnak a szerkezete
Lásd még:

Angol wikipédia Szentjánoskenyérliszt, és gépi magyar fordítása
Magyar wikipédia Guargumi
Veszélyes-e a guargumi? (Ködpiszkáló blog írása)
Sok minden a guargumiról www.guargum.biz/guargum.html (angol)

frissítve: 2021.05.29