Sósav (507) és szervetlen kloridok (E508-E513)
(Hydrochloric acid and chlorides)

A sósavat (HCl), mint erős ásványi savat önmagában legfeljebb kis mennyiségben használják savasság beállítására. A kálium-, kalcium- és magnézium-klorid alapvető ásványi anyagok.
A kalcium-kloridot a lekvárfélékhez a zselésedést elősegítendő adják, egyes sajtfélékben (pl. grill­sajtok) pedig szilárdító szerként.

Az ón-(II)-klorid, amely enyhe redu­kálószer, egyedül a spárgakonzervekben engedé­lyezett a szín és íz megőrzése, stabi­lizálása végett.
Az ón fiziológiai szerepe vitatott, valószínű, hogy napi néhány mg-os mennyiségben szükséges nyomelem (egyes állatokban bizonyítottan, em­berben talán), viszont nagy mennyiségben már mérgező, hasonlóan sok más nehézfémhez. Táplálékon keresztül azonban ilyen nagy mennyi­ség nem jut be a szervezetbe – gondoljunk arra is, hogy az emberiség évszázadokig használt ón edényeket, poharakat, s ennek során a táplálékban levő természetes ón mennyisége megtöbb­szöröződött, de ez nem okozott bajt őseinknél. Manapság a konzervdobozok belső felületét lakk­réteggel vonják be, hogy az ón vagy egyéb nehézfémek beoldódását minimalizálják.