Polivinil-pirrolidon, povidon (E1201), polivinil-polipirrolidon (E1202)
(Polyvinylpyrrolidone, polyvinylpolypyrrolidone, povidone)

A polivinilpirrolidon (PVP, povidon) a vinilpirrolidon polimerizációjával készülő műanyag, azonban eltér a mindennapi életben megszokott mű­anyagoktól. A tulajdonságai attól függnek, hogy mekkora a polimerizációs foka, vagyis milyen hosszúak a láncok. Kb. 40000-es molekula­tömegig tud felszívódni, és egyúttal a vesén keresztül kiválasztódni. Vízben oldódik és fiziológiailag teljesen közömbös, a szervezet nem tud mit kezdeni vele. Olyannyira, hogy az ötvenes években, a koreai háború idején vérpótló­szerként használták vész­hely­zetben, amikor a sebesültek számára nem volt elég vér (ma dextránt használnak erre a célra).

Felhasználás: Az élelmiszeriparban sör, bor, ecet készítésénél használják technológiai segéd­anyagként a zavaros oldatok feltisztítására, mert megköti a mikroszkópikus méretű, lebegő szennyeződéseket és könnyebb kiszűrni. A késztermék már legfeljebb csak nyomnyi mennyiségben tartalmazhatja. Általános a fel­használása különféle orvosi eszközökben, szűrőkben stb., néhány kozmetikai készítményben, például hajlakkokban, a gyógy­szerészetben tab­letták készítésénél. A povidon az elemi jóddal laza komplex vegyületet képez, amiből a jód csak lassan szabadul fel. Manapság a klasszikus jódoldat helyett inkább ezt használják bőr­fertőt­lenítésre, mert kevésbé maró, irritáló hatású (Betadine^® kenőcs és oldat).

A polivinil-polipirrolidon vagy keresztkötött poli­pirrolidon még a láncok között is tartalmaz extra kötéseket, emiatt ez kevésbé oldható anyag. Egyelőre inkább csak a gyógyszerészetben használják.