Szacharin (E954)
(Saccharin)

Szintetikus édesítőszer, a répacukornál kb. 300-400-szor édesebb. Több, mint száz éve, 1879-ben véletlenül fedezte fel erősen édes ízét C. Fahlberg a labora­tóriumi munka után, evés közben. 1907 óta használják diabetikus édesítő­szernek, használata egyre terjedt, mivel kalória­mentes, ezért fogyókúrás ételekbe is szívesen használták. A szervezetben nem reagál, nem bomlik le, hanem teljesen kiürül. Rövid melegítés nem bontja, de a hosszas főzést, főleg savanyú oldatban viszont nem bírja. Egyetlen hátránya fémes utóíze (bár ennek mértéke egyéni), emiatt sokszor kisebb kon­centrációban, más édesítőszerekkel kever­va forgal­mazzák.

Napi javasolt max. mennyiség: 5 mg/testsúlykg (K-só). Élelmiszerekben max. 1200 mg/kg (pl. rágó­gumi), átlagosan 80-500 mg/kg a hasz­nálatos. 1 tabletta általában 12,5 mg szacharint tartalmaz. Csak bizonyos csökkentett energiatartalmú illetve diabetikus élelmiszerekben engedélyezik a használatát.

Mivel nagyon régóta ismert, nagyon sok vizs­gálat során állapították meg, hogy teljesen ártalmatlan. A múlt század 20-30-as éveiben kevésbé voltak szigorúak az emberkísérletek feltételei: 5-10 g-os szacharin adag semmi bajt nem okozott, sőt állítólag 100 (!) g-os egyszeri adag sem (ez kb. 8000 darab édesítő tablettának felel meg.) Ezért keltett nagy meglepetést 1977-ben az a kanadai bejelentés, hogy a szacharin patkányoknál hólyagrákot okozott. Ennek nyomán az USÁ-ban gyorsan betiltották a szacharin forgalmazását, más országok nem voltak ennyire fürgék, mivel a kísérleti körülmények iránt kétségek merültek fel: csak egy bizonyos patkányfajtanál és csak a hímeknél lehetett kimutatni a káros hatást, és csak horribilis, messze nem reális adagolásnál: emberre átszámítva a napi adag 700-800 üveg üdítőitalnak avagy kb. 10 ezer édesítőtablettának felelt meg, hónapokon, éveken keresztül. Az ezt követő évek­ben hatalmas mennyiségű vizsgálatot végeztek a világ minden táján, embereken és állatokon egyaránt (állatkísérletekben például több mint 10 generáción keresztül), s végül teljes bizonyos­sággal kijelentették, hogy a szacharin emberre teljesen veszélytelen, a patkány­kísérletek ered­ményét nem lehet emberre átvinni – a hólyagrák csak egy bizonyos patkányfajta hím­jeinél jelentkezik, csak ha egész életükben óriási adaggal tömik, s akkor is csak néhány egyednél. A szacharin ma több mint 100 országban hiva­talosan is engedélyezett édesítőszer.