(A jegyzetfüzet a városban, a Királyok Termében (rotunda) található)

Tejara 3219-ben foglalta el a trónt, 114 éves korában. Bár az apját rendkívül tisztességes és nagyrabecsült embernek tartották (főleg idősebb korában), Tejara nem lépett a nyomdokába.

őt is intelligens embernek tartották, azonban intelligenciáját, okosságát egész életében csak a saját céljaira használta. [1] A szóbeszéd szerint sikerült meggyőznie az apját, hogy a trónnak ő a tökéletes várományosa, miközben a legtöbben úgy vélték, hogy bármelyik öccse sokkal többet tett volna a népért, mint ő.

Ha volt valami, ami rányomta a bélyegét Tejara uralkodására, az a személyes haszon és előny volt. Még jóval a halála után mesteri színlelőnek tartották, s csak kevesen voltak, akik átláttak a hazugságain. [2]

Tejara természete miatt nem sok jót lehet mondani a trónon töltött éveiről. 3271-ben a palotában nagy felújítás volt, 3279-ben pedig az Írók Céhe megajándékozta Tejarát a Király Korával, az egyik legszebb és csodálatosabb Korral, amit addig írtak. [3] Később jöttek csak rá, hogy Tejara a Kor készítését megparancsolta két Írónak, akik munkájuk elkészülte után később egy titokzatos betegség következtében "elhunytak".

Bár Tejara hivatalosan csak egyszer házasodott meg, sok híresztelés terjedt számos más "társalkodónőről" is. Azt is kiderült, hogy belső körökben jól ismert volt Tejara rendkívüli féltékenysége, különösen felesége és élete többi asszonya irányában.

3285-ben Tejara legidősebb bátyját börtönbe zárták Korok illegális készítésének a vádjával, ő a bűntettet következetesen visszautasította, míg a börtönben volt. Tejara nagy részvétet tanusított az itélet miatt, de mint később (jóval a halála után) kiderült, a vádat mesterségesen kreálták, mivel Tejara ezzel akarta büntetni bátyja szerinte kéjsóvár pillantásait.

3298-ban a Bányászok Céhe egyik Mestere meghalt egy omlás következtében, miközben az új alagútak munkálatainak haladását felügyelte. Megint csak később derült ki, hogy Tejara rendelte el az ember megölését, mivel sok évvel korábban kapcsolata volt Tejara egyik szeretőjével, jóval azelőtt, mielőtt még Tejara találkozott volna vele.

Bár Tejara uralkodását a legtöbben eléggé ellenszenvesnek találták, fontos megjegyezni, hogy a d'ni történelemben először fordult elő, hogy a nép erős és összetartó maradt egy gyenge király uralkodása alatt is. Tevahr szavai és tanításai még éltek a szívekben és az emberek a Király helyett inkább saját személyes életükre összpontosítottak (így tettek Yahvo kedvére). [4]

Ha lehet egyáltalán valami jót mondani Tejaráról, akkor talán azt lehetne megemlíteni, hogy nem bontotta meg a törékeny társadalmi egyensúlyokat. A vallás nem érdekelte és ezért sohasem buzdította az embereket egyik vagy másik irányba, nem gátolta azokat, akik saját hitük útját akarták járni.

Tejara 3422-ben halt meg 317 éves korában és a trónt a "harmadik" fiára hagyta. Bár Tejara azt állította, hogy a fiú a feleségétől volt, sokat pletykálták, hogy a fiú valójában Tejara egyik fiatal szolgájának az első gyereke. A pletykát sohasem bizonyították be vagy cáfolták meg, mivel mind a felesége, mind a szolgálólány két évvel a fiú születése után elhalálozott. Bár Tijarának hivatalosan három fia volt, valószínűleg tizenkét fiúnak és hét lánynak volt az apja, ez szerfölött nagy szám egy d'ni esetében. [5]

[1] Az Írók Céhe Nagymesterének, Jaronnak a személyes naplójából.
[2] Idézet: "Az elveszett fiú", írta Hailesi prófétanő, 3422
[3] Jaron Nagymester személyes naplójából.
[4] Idézet: "Tartós befolyás", írta Ailem, Tevahr unokája, 3576
[5] Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a tények Tejara halála után még jó ideig egyáltalán nem voltak publikusak. A legtöbb d'ni csakugyan őszintén hitte, hogy Tejara tisztességes király. Bár Tejara uralkodását a fia is kritizálta, csak sokkal később derült ki az igazság és változott meg Tejaráról a közvélemény.