Myst III - Exile naplói, levelei, beszédei
A kezdet
Atrus bevezetője
Mikor az egész csapat visszakapcsolódott D'niba, rájöttem, hogy nem tudjuk a várost helyreállítani úgy, ahogy terveztük. A hajdan nagyszerű épületek romokban hevertek, mintegy emléket állítva az őket elpusztító gyűlölködésnek. Túl sok ember esett áldozatul a gyűlölködésnek és forrásának, az előítéleteknek és irigységnek. [1]
Ahogy végigtekintettem a barlangon, elhatároztam, hogy egy másik Kort írok. Egy Kort, amely segít a d'niaknak a múltbeli tragédiák árnyékától megszabadulva újrakezdeni.
Úgyhogy a felségem, Catherine támogatásával félreraktam a múltat, hogy megírjam a jövőt. Több, mint egy év is eltelt már azóta, hogy befejeztem Releeshan megírását. Született egy új lányunk is, remélem, hogy egy nap együtt kapcsolódhatunk egy más Korba. Ahogy elképzelem, amint Yeesha vezeti a dn'iakat, az új életüket építő bátor férfiakat és nőket, rájövök, hogy egy újabb lehetőséget kaptam. Lehetőséget, hogy a hibáimból tanulva egyszer s mindenkorra leszámoljak a múlttal.
Catherine üdvözlő szavai Tomahnán
Lélegzetelállító, nem?
* * *
Tomahnának neveztük el. Azután költöztünk ide, hogy Atrus megírta Releeshant. Azt akarta, hogy nekünk is legyen egy új otthonunk.
Nagyon örülök, hogy megint láthatom. Mondtam is Atrusnak, hogy az útjaink ismét keresztezik egymást. Atrus csak elugrott valamiért, amire szüksége lehet a releeshani útján, úgyhogy nem marad el nagyon sokáig... hacsak nem határozott úgy, hogy átvizsgálja az egész házat először, ami azt jelenti, hogy órák hosszat is eltarthat, amíg minden lakatot beállít. De tudom, hogy már várta magát, hogy bemutathassa a d'niaknak, úgyhogy biztos nem lesz oda túl sokáig. Miért nem várja inkább odabent a dolgozószobájában? (Catherine ölbe veszi Yeeshát és leül)
(Körülnézés után)
Tudja, erre az útra Atrusnak már igazán nagy szüksége van. Már hónapok óta képtelen vagyok őt kicsalni a házból... amióta a naplóit nem találta a helyükön. De ha meglátja, hogy a d'niak milyen jól letelepedtek Releeshanon, akkor talán végre elengedi magát.
(Rossz ajtót választva)
Bocsánat, de inkább a másik ajtó.
(Kilépve Atrus dolgozójából)
Atrus nem szokta ennyi ideig várakoztatni az embereket. Annyira aggódik a Könyvei miatt. Ha megérkezik, megmondom neki, hogy a dolgozószobában várja.
Atrus levele Tamonnak a tomahnai dolgozószobája asztalán
Tamon Mester
Kőfaragók Céhe
Releeshan
Tamon,
Köszönöm, hogy ilyen gyorsan válaszoltál a nara lakatok[2] ügyében. Amint tudod, az utóbbi időben fontos lett a biztonság kérdése itt Tomahnán. Catherine ugyan azt gondolja, hogy túlreagálom a dolgot, de zavar az a gondolat, hogy valaki belopakodhat a dolgozószobámba és elolvashatja az összes naplómat. A Myst könyvtárban történtek után - a két saját fiam, Sirrus és Achenar egy csomó könyvemet tönkretette - rá kellett ébrednem, hogy milyen sérülékenyek is a világaimhoz vezető kapcsolatok. Sohasem leszek képes kijavítani a megégett Könyveket, a Korokba kapcsolódni és megtudni, hogy a lakóik élnek-e még. A lakatok ugyan már ezen nem segíthetnek, de legalább nem kell annyira félnem a hívatlan látogatók miatt.
Üdvözlettel
Atrus
Atrus üdvözlete Tomahnán, a dolgozószobájában
Látom barátom, hogy megtaláltad a Releeshan könyvet. Catherine mondta, hogy itt vagy már egy ideje. Elnézést, hogy megvárakoztattalak. Mivel egy jó pár napra elmegyünk, néhány dolgomat biztonságba helyezem. Ezt pedig oda akarnám adni neked. Ezt a naplómat az alatt írtam, míg Releeshant készítettem. Azt hiszem, érdekelni fog, ha elolvasod, hogy összevethesd: milyen is valójában az új Kor és mik voltak a szándékaim.
Máris hozom a kulcsaimat, hogy kinyissuk Releeshant, aztán már mehetünk is.
(Atrus az asztalához megy)
Ja igen, szívesen meghallgatnám, mit csináltál az utóbbi hónapokban.
(Atrus turkálni kezd, Saavedro megjelenik, elhajít egy tűzgolyót és megragadja a Könyvet)
Ó... nem... nem!
Releeshan!
Megjegyzések
[1] Az előzmények: célszerű elolvasni a D'ni világ történetét dióhéjban.
[2] Nara: a normál kőböl óriási nyomás alatt készített rendkívül kemény és nehéz d'ni anyag.
