Mi az, hogy "szintetikus"?

Ez alatt Ön mit ért? Valami olyasmit, hogy egy természetből származó anyagot erőszakkal megváltoztatunk?

Kérdezhetnénk fordítva is: mi az, hogy természetes? Mikor tekintünk természetesnek és mikor szintetikusnak egy anyagot? Itt teljes a zűrzavar a fejekben. A legtöbben talán úgy válaszolnának, hogy az olyan anyag, ami „odakintről”, a természetből érkezik, az ter­mészetes, amit pedig egy gyárban készítenek, az mesterséges.

Vigyázzunk azonban ezzel a kategerizálással, mert ha mélyebben belegondolunk, sok meglepetés érhet!

Minden anyag valamilyen úton-módon a természetből érkezik. Például a búza. Ezt megőrlik és megváltoztatják a természetes állagát, ezáltal már nem-természetes kategória lett belőle. Ekkor a háziasszony a konyhában a porszerű anyagot összekeveri kevés olajjal és néhány percig erősen melegíti, majd vizet add hozzá. Rengeteg kémiai átalakulás zajlik le benne és hamarosan egy többé-kevésbé sárgás-barna rántásnak nevezett anyaggá alakul. Szintetikus anyag a javából. De a háziasszony ezt még tovább alakítja. Ízesítőket adva hozzá tovább főzi, vagy hozzáadja egyéb ételekhez s azzal együtt rotyogtatja tovább, tulajdonképpen szaknyelven szólva részben hidrolizálja az anyagot, amitől az nyálkás, krémszerűen sűrűn folyó állagot vesz fel.

Ha ugyanezt egy üzemben teszik lisztből, vagy keményítőből, vagy egyéb természetes növényi őrleményből kiindulva, ellenőrzött, steril, stb. körülmények között, egy hasonló nyálkás, sűrűn folyó, néha kocsonyás állagú anyagot kapnak. Azonban gazdaságossági okok miatt nem sokszor, mindenütt, alkalomszerűen egy keveset készítenek belőle, hanem egy erre specializálódott cég folyamatosan gyártja, amit aztán mások felhasználnak (munkamegosztás) – az így gyártott rántásnak, sűrítőanyagnak persze hivatalos azonosító is kell, például E-xxx. No már most ha ez az E-xxx végeredményben ugyanaz, mint ami a konyhában is készül, akkor miért kell rá tücsköt-békát kiáltani?

Az E479 = Hőkezeléssel oxidált szójaolaj, zsírsavak mono- és digliceridjeivel reagáltatva anyagról elismerem, hogy laikus fülnek furcsán cseng, de tessék elhinni, hogy hasonlót már biztosan mindenkit alkotott a konyhában, legfeljebb nem szójaolajból, hanem napraforgóolajból kiindulva. Néhány szelet sertéshúst fedő alatt kevés lében pároljunk puhára, majd a végén hagyjuk, hogy a levét elfője, adjunk hozzá olajat és jól felforrósítva pirítsuk gyorsan meg a hús mindkét oldalát. Mi történt? Párlás közben a húsban levő zsír egy része kicsit bomlott mono- és digliceridekre, ez aztán a levegőn reagált a forró olajjal egy E479-szerűség keletkezése közben.

Az alábbi ábra képecskéi azt mutatják, hogy miféle módokon is készíthetünk otthon természetes anyagokból szintetikusat, vagyis változtathatjuk meg drasztikusan az eredeti összetételt, felépítést.

Bor, sör, pálinka – a bioszintézis csodái

Próbáljunk valami fokozatosságot keresni a „szintetikusban”. Például a bor. A kipréselt szőlőlé nyilván természetes anyag. Utána erjedni kezd, vagyis a benne levő élesztőgombák hatására átalakul. A gombától függően lehet belőle bor vagy ecet. A természeteshez képest már ez is szintetikus, azonban az ilyen módon előállított anyagokat inkább bioszintetikusnak szoktuk hívni. Persze a borban az állás, érlelés során egyéb tisztán kémiai átalakulások is lezajlanak, de összességében jó a bioszintetikus kifejezés. (Ellentétben a csakugyan művi pálinkákkal, röviditalokkal, ugyanilyen bioszintetikus termék az a borutánzat is, amit nem szőlőből, hanem cukorból, cefréből meg még ki tudja miből állítanak elő és az állam vámkommandósok formájában előszeretettel üldözi.) A köztudat azonban végül is a bort egy természetes anyagnak, terméknek tartja.

Bioszintézis? Félszintézis? Teljes szintézis?

Mindenki találkozott már a gyakorlatban a különféle antibiotikumokkal: penicillin, eritromicin, sztrepto­micin és a többi, bár a dobozokon általában nem így, hanem különféle kereskedelmi fantázianeveken szerepelnek. Ezek hogyan készülnek? Egy nagy tartályba, szaknyelven fermentorba tápfolyadékot tesznek, majd beoltják a megfelelő gombatörzzsel. Langyosan tartva kevergetik és steril levegőt bugyborékoltatnak át rajta mindaddig, míg a gombák le nem gyártanak egy jó adag, mondjuk, sztreptomicint. Már csak ki kell vonni az oldatból. Szép fehér kristályos por egy üvegben, ki gondolná róla, hogy éppen olyan természetes avagy bioszintetikus termék, mint a bor? Pedig az. Az antibiotikumok egy része azonban félszintetikus. Ez azt jelenti, hogy az előzőekben bioszintézissel kapott antibiotikumot laboratóriumban kémiailag tovább alakítják valamilyen még kedvezőbb hatású (vagy kevesebb mellékhatású) származékká. Ilyen például a Semicillin, a Klacid, a Rulid és még sok egyéb antibiotikum.

Próbálja a t. olvasó eldönteni, hogy melyik kategóriába tenné a növényi zsiradékból készült margarint: természetes? bioszintetikus? félszin­tetikus? szintetikus?