Élelmiszeradalékokról elfogultság nélkül

  Frissités 2021  Ez az összeállítás eredetileg még 2003-ban készült, s bár folyamatosan történtek apróbb frissítések, korrekciók, megérett az idő egy alaposabb felújításra. Bár ez az új verzió formailag első pillantásra talán nem sokat változott, azonban a mai követelményeknek megfelően gond nélkül nézhető mobiltelefonon vagy egyéb érintőképernyős eszközön is. Másrészt az eltelt idő folyamán több adalék­anyag törlésre került, és több új is engedélyt kapott, így a részletes leírások frissítésénél ezt is figyelembe vettük.

Az egyes cikkelyekben igyekszünk megadni a megfelelő magyar wikipedia hivatkozást. Azonban gyakran a megfelelő angol cikk sokkal bővebb a magyar változatnál, ekkor ezt is megadjuk a gépi magyar fordítás linkjével együtt. Ez utóbbit olvasva azonban vegye figyelembe, hogy a gépi fordítás sokszor pontatlan és mulatságos elfordításokat is tartalmazhat!

  Miért készült ez az összeállítás?  Az interneten nagyon sok összeállítás található az E-számokról magyarul és más nyelven egyarántgunda tamás, élelmiszeradalék, e-szám. Ezeket olvasva viszont megdöbbentően sok félreértés, szamárság, a kémiai és biokémia nem ismeretéből fakadó buta kijelentés olvasható. Ezeket aztán a lapok, cikkek egymástól ellenőrzés nélkül átveszik és az információk még jobban torzulnak. Ugyan mi mással lenne magyarázható, hogy az ecetsavat vagy aszkorbinsavat (C-vitamint) mindenki elfogadja ártatlannak, de a sóikat, a kálium-acetátot vagy nátrium-aszkorbátot piros betűs veszélyes, ártalmas anyagnak tartja? Sorolhatnánk a hasonló példákat. Még szakma­belieknek is sokszor nehéz az ellentmondó kísérleti adatok között eligazodni és kiszűrni a valóban megbízható információt – a jó szándékú laikus ebben teljesen elvesz és kiragadott félmondatokkal riogatja a másikat. Avagy azt a kémiai folyamatot és termékeit, amit öntudatlanul már százszor is megcsinált a konyhában, élelmiszeripari környe­zetben veszélyesnek tartja. Súlyos felelőtlenség – még jó szándékkal is – olyat állítani egy anyagról, hogy "állat­kísérletekben bél­gyulladást okozott", ha a szerző nem ellenőrzi le az állítást az eredeti szak­irodalomban, és nem idézi azt is, hogy milyen körülmények között okozott bél­gyulladást.

A legtöbb összeállítás az E-szám mellé magya­rázat nélkül odaveti a teljes nevetgunda tamás, élelmiszeradalék, e-szám, de ezzel sokszor még jobban megriasztja az átlagpolgárt, aki nem kémikus és a Béta-apo-8'-karotinal vagy Szacharóz-acetát-izobutirát olvasatán még jobban feláll a hátán a szőr. Ha meg még az is ott áll, hogy rhinitist és urticariat okozhat, teljes a pánik. Ezért mindig elmondom néhány mondatban lehetőleg közérthetően, hogy mi is ez az anyag, s ahol lehet, megadom a szerkezetét is egy-két mondat kíséretében – akit érdekel a kémia, megnézheti, akit nem, ugorja át. Igyekeztem minden kémiai, biokémiai dolgot úgy leírni, hogy mindenki meg­értse valamennyire – az emiatti szakmai lazaságokért előre is elnézést kérek.

Jómagam igyekeztem minél inkább semleges maradni. Magam is sokszor gyanakvással vagyok az élelmiszeripar iránt, hiszen sok minden olyat is belerejt a táplálékunkba, amit jómagam a konyhában biztos nem tennék, de a sok tücsök és bogárnak, amit rákiabálnak, a fele sem igaz...

  Megjegyzés  Ezeken a lapokon a klikkelhető kapcsolatok vastag zölddel vannak jelölve. Néhány helyen a kékeszöld betűk azt jelentik, hogy a szó­magyarázatokban többet is lehet az illető szóról olvasni.