Mik a paraffinok?
Röviden: A csak szenet és hidrogént tartalmazó láncmolekulákat egyszerű szénhidrogéneknek, paraffinoknak nevezzük. A legegyszerűbb a mindössze egy szenet tartalmazó metán, aztán következik az etán, majd a propán és a bután. A metán és etán gáz, a földgáz fő alkotói, ezek keverékét használjuk otthon városi gázként fűtésre, főzésre. A propán és bután szobahőmérsékleten még mindig gáz, de kis nyomáson már cseppfolyós. Ezek keveréke lötyög a PB gázpalackokban és az öngyújtónkban. A hosszabb láncúak a különféle benzinek, a nagyon hosszúak a köznapi értelemben vett "paraffinok". Ezek nem szívódnak fel a gyomor-bélrendszerből (például az orvosi paraffinolaj).
Kémia: Egyszeres kötésekkel láncszerűen összekapcsolódó szén és hidrogén atomok alkotják az alkánoknak hívott szénhidrogéneket.
Ahogy nő a lánchossz, úgy növekszik a forrpont. Az öt és tíz szénatom közötti molekulák elegyei fordulnak elő a különféle benzinekben (könnyűbenzin, sebbenzin, nehézbenzin stb.). Ezek könnyen gyulladó anyagok, s minthogy könnyen párolognak, tűz és robbanás veszélyesek.
A 18 szénatomnál nagyobb alkánok szobahőmérsékleten már szilárdak, ezek elegye a köznapi értelemben használt "paraffin". Már közel sem robbanásveszélyesek, meggyújtva szépen égnek, mint a gyertya. A növényi és állati viaszok egyik alkotója a C20-C25 fölötti paraffinok elegye. Természetesen a láncok lehetnek elágazóak is, bár az élővilágban az egyenes láncok a kedveltebbek:
Végezetül, a szénhidrogénláncok lehetnek telítetlenek: ekkor nem kapcsolódik a maximális számú hidrogén a szenekhez, ehelyett egy vagy több kettőskötés van a molekulában (ezeket hívják alkéneknek vagy olefineknek):
