Kárminsav (E120)
(Cochineal, Cochenille, Carminic acid)

A Mexikóban őshonos és egyes fügekaktuszokon (Opuntia) élősködő bíbortetű (Dactylopius coccus) nőstényei által termelt festékanyag. Európába az indiánoktól a spanyolok közvetítésével került át, az arany és ezüst mellett szintén igen értékes áru volt. Egyik fő termelője Peru, később a Kanári szigeteken is meghonosították, a természetes színezék ma innen származik. Eredetileg a megpörkölt és porrá őrölt bíbortetveket használták festék gyanánt (cochenille), manapság természetesen a festőanyagot kivonják, tisztítják.

Manapság használata visszaszorult, korlátozott elérhetősége miatt is. Nem tévesztendő össze a hasonló, de jóval olcsóbb szintetikus E124-gyel (Cochineal red, New coccin).

Felhasználás: Sói formájában italok, mártások, szószok, cheddar sajt, joghurt, stb., valamint kozmetikai szerek, ajakrúzs színezésére használják. Elég gyakran találkozhatunk vele szalámifélékben is. Alkalmas textilfestésre is. Alumíniumkomplexét lakkokban is használják. Felhasználása azonban visszaesőben van, pl. Campari színezésére 2007 óta nem használják.

Allergia: Rendkívül ritkán, de erős allergiás reakciót okozhat, nem csak élelmiszer-festékként, hanem kozmetikumokban használva is. Egy japán vizsgálat szerint ezért a termékben található fehérjeszennyeződés a felelős. Ennek mennyisége világszerte változó: Japánban alacsonyabb, mint Európában, aminek oka valószínűleg az, hogy Japánban meg van szabva a fehérjeszennyeződés felső határa, Európában nincs. Az esetszám egyébként elenyészően kicsi: 1994-2016 között Japánban 22, a világ többi részéről 38 eset (23 év alatt!).

Kémia: A fő festékanyag a kárminsav, kémiailag egy hidroxi-antrakinon, amihez egy glükóz cukormolekula kapcsolódik (C-glükozid). Alkoholos extrakcióval nyerhető ki a porított száraz bogarakból (kb 12-14 ezerből 100 gramm), vagy lúgos, szűrt oldatból timsós kicsapással.