Szorbit (E420)
(Sorbitol)
A szorbit (pontosabban D-szorbit) a glükóznak, a szőlőcukornak megfelelő hatértékű, édes ízű cukoralkohol. Gyümölcsökben elég gyakori, legnagyobb mennyiségben a berkenyefélék (Sorbus aucuparia) ősszel érő jellegzetes szép piros, savanykás termése tartalmazza. A berkenye termését Magyarországon a köztudat nem egy helyen mérgesnek tartja, pedig pont az ellenkezője igaz: Észak-Európában, Angliában lekvárt készítenek belőle, erjesztett cefréjéből pedig pálinkafélét főznek, Walesben régebben sörféleséget is. A népi gyógyászatban torok- és mandulagyulladás ellen használták.
Felhasználás: Az élelmiszeriparban elsősorban diabetikus készítményekben használják rendes cukor helyett, mivel a szervezetben inzulin nélkül is teljesen elég. Használják általános texturáló anyagnak is, édes íze mellett gátolja például a süteményfélék kiszáradását. A szorbit ezenkívül a C-vitamin gyártás alapanyaga is, ezért nagy mennyiségben gyártják a glükóz redukálásával (katalitikus hidrogénezéssel). Mivel a szájban mikrobiológiailag nem bomlik le, nem segíti elő a fogszuvasodást. Mint a cukoralkoholok többségének, a szorbitnak is nagyobb mennyiségben enyhe hashajtó hatása van.
Kémia: Mind a természetben, mind mesterségesen a D-glükóz redukciójával képződik, ill. állítható elő:
