Borkősav (E334), nátrium-tartarát (E335), kálium-tartarát (E336), kálium-nátrium-tartarát (E337, Seignette só), kalcium-tartarát (E354)
(Tartaric acid and tartarates)

Szőlőfürt
Source: Wikimedia commons

A jobbraforgató borkősav nagyon elterjedt a növényvilágban, részben szabadon, részben sói formájában. A szőlőben kálium sója formájában fordul elő, s az újborból, ahogy alkoholtartalma növekszik, borkő formájában kiválik, ebből is állítják elő. Már a rómaiak is ismerték, de tisztán Scheele állította elő az 1760-as években. Tudománytörténetileg is fontos, mivel a bor­kősavhoz fűződik az optikai aktivitás felfedezése a 19. században (Biot és Pasteur).

Felhasználás: Élelmiszeripari felhasználása igen sokrétű, íz- és savszabályozásra használják kompótok, lekvárok, gyümölcszselék, fagylaltok, italokban, stb. Mivel redukáló szer, antioxidáns hatása is van. A szervezetbe kevés szívódik fel belőle, mert legnagyobb részét a bélbaktériumok elbontják. Nagy mennyiségben azonban már toxikus. A vegyiparban, gyógyszeriparban is fontos anyag (pl. pezsgőtabbletták komponen­seként).

Kémia: Két hidroxil csoportot tartalmazó dikarbonsav. Három optikai izomerje létezik, a ter­mészetben az L-(+)- (régebbi nevén d-) borkősav található meg. Sói a tartarátok.

A borkősav különböző optikai izomerjei
Lásd még:

Magyar wikipédia
A bővebb angol wikipedia és gépi magyar fordítása

frissítve: 2021.05.22.