ECHO – Secrets of the Lost Cavern
Az elveszett barlang titkai
Végigjátszás és tippek 1.

Bevezetés

A játékban Arok vagy, egy fiatal cro-magnoni ősember, vagy inkább őssrác. A nem túl bonyolult és nehéz játék során Arok megtanulja a barlangi festészet fortélyait, kommunikál a barlangok falában lakó szellemekkel és el kell jutnia a fehér barlangba a mesteréhez, közben felvillan egy-egy gyerekkori emlék. Útja során persze jó pár feladatot kell megoldania. A játék grafikája nagyon szép, a kalandjátékokban szokásos tevés-vevéshez több új friss vonás, megoldás társul. Leginkább az "aranyos kis játék" jelzővel illethetnénk. És ne feledjük, hogy az őskorban vagyunk: semmi mai ketyerét és egyéb furfangot nem találunk, csak amit a természet ad: kövek, ásványok, faágak, csont, fű, bőrdarabok stb. – ezekkel (és az eszünkkel) kell mindent megoldani. Ezért minden lépésnél nézzünk a lábunk elé.

Az ECHO-ban nemcsak játszani, hanem tanulni is lehet, mivel van benne egy folyamatosan bővülő kis minilexikon, amiből sok érdekes dolog megtudható a felső paleolitikumban élt emberekről, növény és állatvilágról, barlangi rajzokról stb. Ez a leltárból a kagyló jelre kattintva érhető el.


Arok még nem tudott a mai fogalmak szerint írni, így útinaplót sem vezethetett, azonban a gondolatai, észrevételei elérhetők a kéz jelére kattintva. Ez is folyamatosan bővül a játék során. Érdemes figyelemmel kísérni, mert sokszor ötleteket ad a következő tennivalóhoz.

Az alábbi végigjátszás nem szájbarágós stílusú és a konkrét megoldások (spoilerek), ötletek nem láthatók azonnal, csak ha a vagy jelekre kattintunk vagy megérintjük. Így az is segítséget kaphat, aki nem akarja a kész megoldások önkéntelen elolvasásával a játék élvezetét elrontani. Arra is csak ritkán utalok, hogy mit és pontosan hol lehet felszedni. Tessék nyitott szemmel kóborolni. Arok rövid megjegyzéseit általában beépítettem a leírásba (rózsaszínnel), a hosszabb párbeszédeknek vagy Arok gondolatainak a fordításai a és a jelnél nyílnak fel. Ezeket mindig hallgassuk meg illetve olvassuk el, mert sokszor elmondják a következő tennivalót vagy legalább valami tippel szolgálnak.

Jó szórakozást!

Az első barlang

E physis te physei terpatei. E physis te physei nika. E physis te physei kratei.

A vadászó Arok...

A hideget még nem űzte el a kezdődő tavasz és ez kockázatossá tette a vadászatot. Azon a napon messzebb merészkedtem a szokásosnál. És mint mindig, jó esélyem volt rá, hogy üres kézzel térjek haza. Azonban mégiscsak sikerült ráakadnom egy szarvas nyomára, ekkor azonban közbeszólt a sors! El sem tudtam képzelni, hogy milyen messzire is fog ez engem elvezetni...

Egy emlékkép...

Ha ennyire tetszik a festészet Arok, akkor meg is kellene próbálnod...

Az első feladat tehát, hogy Arok valahogy tüzet gyújtson, fényt csináljon. Nincs más mód, minthogy tapogatózni kell a sötétben, hátha talál valami ehhez való dolgot. Sikerül gyorsan ráakadni egy kihűlt tűzrakásra, de kell még néhány dolog is ahhoz, hogy fellángoljon a tűz.

     

Ha már vídáman lángol a tűz, továbbmenés előtt alaposan körül lehet nézni. Több dolog is található a földön, van azonban amit csak helyben használni valamire. A falon egy különböző színekben pompázó 3x3 négyzetből álló rajz látható. Rákattintva egy gyerekkori emlékkép idéződik fel Arokban, a Klemmel való találkozás.

Klem nyilván járt erre: a kis kövön levő rajz és a falon levő közötti hasonlóság nem lehet véletlen egybeesés.

Ezután Arok bőrében járjuk be a barlangot, de ne csak a fali rajzokat figyeljük, hanem nézzünk a lábunk elé is. Több dolog is hever a földön, többek között festékek is, ami már sugallja, hogy mi a teendő a négyzetekből álló rajzzal. Egy sziklán három megmunkált kődarab van, ezeket nyilván használni lehet valamire ott helyben, elvinni nem lehet. Egy másik sziklarajz is gyanús, ezzel szintén kezdeni lehet valamit. Arok eddig hat dolgot vehetett magához. A feladatai is nyilvánvalók: a két sziklarajz a falon és a bejárat előtti nagy cicától is meg kell szabadulnia valahogy.

A színes kockák a rajzon. Arak révén már tudjuk, hogy köze van a kis kőhöz, amit Klemtől kapott. Hasonlítsuk össze őket és próbáljuk kitalálni, hogy mit kell tenni.   

Arok első festése következik. Ehhez azonban elő kell készítenie a palettát. Ez is ott van a tűz körül. Hiába vannak azonban a festékek a palettán, még szükséges valami.    Ha kész a festék, kenjünk mindegyik kockára egy keveset a megfelelő színből Klem kövének megfelelően.

A festés után ismét megelevenednek Arok emlékei, Klem szavaiból kiderül, hogy hová is rendelte a sors.

Klem szavai hirtelen értelmet nyertek. A hegyen átvezető út bejárata nagyon közel kell, hogy legyen, és a jeleknek hála, amit Klem hagyott, képes leszek legyűrni.

Hogyan lehetne az oroszlánt elkergetni?   

Arok kijutott tehát, azonban a dolog még egyáltalán nincs megoldva. Közli ugyanis, hogy ha elmenne a lángoktól, az oroszlán biztos megtámadná. A lándzsáját azonban legalább visszaszerezte, meg még valami mást is talált. A megoldást egy másik sziklarajz mutatja meg, amelyiken egy bölényvadászat látható. Egy bölény és három vadász lándzsákkal. A kép különböző pontjait megérintve az alakok életre kelnek! Kiderül, hogy Klemnek igaza volt, amikor arról beszélt, hogy Aroknak veleszületett tehetsége van a barlangi szellemekkel való kapcsolatfelvételhez. Ha okosan "szól" a képhez, akkor az megmutatja, mit kell tenni.

     

Hát rajta, akkor neki kell fogni a segédeszköz elkészítéséhez. Ehhez már meg kellett találni minden hozzávalót, valamint a munkaeszközöket is.

A "munkaasztalon" háromféle kőszerszám található: egy a reszeléshez, pattintáshoz, egy kerek a töréshez, egy hegyes a lyukak készítéséhez. Ezekkel kell elkészíteni a terméket.   

Tökéletes! Ezzel már megszabadulhatok attól a vadállattól!

Ha készen van a nagy mű, irány az oroszlán. A barlangból próbálkozva azonban Arok kijelenti, hogy ha rosszul célozna, a falon eltörhet a lándzsája. A kijáratnál pedig nincs elég hely a dobáshoz. Nincs más megoldás tehát, el kell megint kergetni az oroszlánt és majd odakint szembeszállni vele.

Így is történik. Igaz, a lövés nem tökéletes...

Az első lövésem a hajítóval tökéletesen sikerült volna, ha a szarvas nem téríti el a nagymacskát! De remélem, nem tér már vissza...

Arok egy útelágazásnál áll. Merre menjen?

Szinte meg sem fordult a fejemben, hogy visszatérjek a törzshöz. Ellenállhatatlan kényszer vonzott, hogy megkeressem az átjárót, amiről Klem beszélt valaha. Eljött a távozás ideje.

Arok tehát az új úton indul el és hamarosan meg is érkezik a következő barlanghoz.

A második barlang

A labirintus

A második barlangban is koromsötét van, csak egy kihűlt tűzrakás maradványai láthatók. Semmi olyasmi, amivel tüzet lehetne csiholni. Mi a megoldás? Ha van tűz, akkor már körül lehet itt is nézni.

Úgy látszik, rátaláltam a helyre, amiről Klem beszélt. És most már értem a törzsem figyelmeztetését is: senki más, csak Klem volt képes egy ilyen helyen kalandozni!

A barlang előcsarnokát végigkutatva csak néhány fáklyára lehet bukkanni, négy továbbvezető járatra és egy nagy kőre, amibe jelek vannak karcolva: a 3x3-as négyzet nyilakkal kiegészítve. Ez lehet a továbbhaladáshoz szükséges kulcs, csak éppen meg kell fejteni! Ha Areket arra bíztatjuk, hogy lépjen be valamelyik járatba, közli, hogy fény nélkül bizony esze ágában sincs ilyet tenni.

Mivel van tűz és fáklya, eléggé egyértelmű, hogy mit kell tenni: a tűzbe tartva meg kell a fáklyát gyújtani. Az égő fáklya a képernyő bal alsó sarkában lángol. Egy óvatos felderítőtúra során több dolog is kiderül: minden járat meg van jelölve egy színkóddal, egy piros, barna, fekete vagy üres négyzettel. Az is kiderül, hogy egyrészt reménytelenül el lehet tévedni a barlangi útvesztőben, másrészt a fáklya elég gyorsan csonkig ég: csak nyolc lépést lehet megtenni vele, úgyhogy még kialvás előtt meg kell gyújtani egy másikat.

Tehát a továbbhaladás kulcsa a kezünkben illetve előttünk van.

     

Ha sikerült átjutni a labirintuson, újabb kihívás: egy aknán kell felmászni (Arok közben kijelenti, hogy esze ágában sincs visszamenni a sötét folyosókba).

     


A medve

Aroknak sikerült hát felmászni az aknában és egy újabb barlangba érkezett, ahol bíztató jel fogadja: messze tovább fény szűrődik be, amit ugyan egy tó választ el tőle, mindenesetre bíztató jel. A felfedező út azonban nem várt eredménnyel végződik: egy szundikáló medve a parton!

Arok megpróbál ugyan lesettenkedni a partra, de majdnem pórul jár. Nézegeti a sziklarajzot is az ismerős kisemberrel, de az bizony meg se moccan. Körül kellene nézni a tóparton, de a csikorgás felébreszti a macit.

  

A sziklarajzot közelebbről is megnézve valami feltűnik rajta , amit bizony korrigálni kellene. (Eddig egyébként három dolgot vehettünk fel itt a földről.) Ha sikerült a képet helyrehozni, akkor a kis emberke vídáman mocorogni kezd. Mit is akarnak vajon a falban lakó szellemek üzenni általa?

Kattintsunk a képre és fejtsük meg, mit és hogyan kell csinálni, akár az első barlangban.

     

Mi történt? A medve eltűnt, akárcsak a rajzon! Most már csak át kell kelnem valahogy.


A tavak

A medve kuckójához sétálva kutassuk át alaposan a helyet. Ezután törjük a fejénket, akárcsak Arok, hogy miként lehetne a két barlangi tavon átkelni. Arek, úgy látszik, nem tud úszni vagy fél a hideg víztől!

     

A vízben levő köveken át lehet ugrálni a túlpartra. De Arek hiába dobálná a köveket a megfelelő irányba, nem elég erős a dobása. Valami segédeszköz kellene, akárcsak a legelső barlangban. Mit lehet tenni? Mi is van a leltárban? Mit lehet ezekből csinálni?    Ha minden készen áll, akkor ismét meg kell célozni a cseppköveket és addig lövöldözni (kőutánpótlás van), amíg mindegyik a vízbe zuhan.

Arek ezután átkelhet az első tavon. A két tó közötti keskeny sziklanyelv túlsó végén több dolog is van, többek között ismét egy kialudt tűzrakás. Adott persze a régi módszer, az ott talált ággal hozni kell egy kis tüzet. Sajnos a dolog nem válik be a barlangi huzat miatt.

Valami más módot kell kitalálnom... talán parazsat kéne gyűjtenem.

Parazsat puszta kézzel nemigen lehet vinni. Arek azonban megtalálja a módját. Ismét átkelve a tavon azonban mázlija van, mert az egyik kő végleg elmerül.

Huh... majdnem ráfaragtam és ottragadtam a túlparton!

A tűzgyújtás végül is sikerül. A megvilágított falon pedig rengeteg festmény van. Szarvasok és a már ismerős emberke.

Mindegyik festménynek hatalmas ereje van. Ki tudja? Talán ezek a szarvasok átsegíthetnek...

Ahogy Arok célzott rá, az olajmécseseket meg kellene gyújtani. A lobogó tűz ott van jobboldalt, csak egy égő pálca kell, amivel meggyújthatjuk a mécseseket. Ez is a kéznél van. De a dolog komplikáltabb, mint képzelnénk – kigyullad, elalszik... Amint az összes mécses kigyullad, nagy rohanás támad a falon, a szarvasok nekilódulnak egy pillanatra a megoldást sugallva. A szarvasok és a felettük kigyulladó jelek működését tisztázzuk előbb, aztán jöhet a fejtörés.

 -   -   -   -   -   -   - 

Huh! Ez aztán rázós egy átkelés volt! Bár ott maradt a cuccom jórésze, de legalább túl vagyok rajta.

Most pedig irány a kijárat!

Micsoda öröm ismét szabad levegőt szívni! És milyen szép hely! Abban a nyomasztó labirintusban még a gyomromat mardosó éhségről is elfelejtkeztem.
Megvan mind a négy hozzávaló?
Akkor már könnyű.
Nyaláb rőzse, száraz fű, puhafa darab, keményfa pálca.
Ha jeget is találnánk, tegyük el későbbre.
Helyezzük a tűzrakásra a füvet, rőzsét, puhafát
és a keményfát használva már fel is lángol a tűz
Piros, barna és fekete ásványi festéket,
faágakat, egy szíjat és némi jeget
Mindkettő 3x3 színes mezőt tartalmaz,
de a színek nem egyformák
Van piros, barna és fekete festékünk.
Fessük át a fali képet Klem kövének megfelelően.
A sziklarajz alatti foltos kő. A festékeket meg kell nedvesíteni. A nálunk levő jégdarabot tegyük a tűz melletti kőtálkába és
ha megolvadt, adjunk egy kis vizet mindegyik festékhez.
Az állatok félnek a tűztől. A bent talált ágakat meg kell gyújtani a tűznél
és kidobni a barlang bejáratán.
Meg kell ölni a bölényt. A lándzsákat oda kell adni a vadászoknak,
aztán a bölényre kattintani.
A középső, legszélső vadásznak kell adni
az egyik lándzsát. Ő a lándzsahajítóval
erősebben tudja a lándzsát elrepíteni.
Egy darab bőrszíjat a barlang közepén és egy agancsot odakint. Ha ez nincs meg, akkor megint el kell kergetni az oroszlánt... Tegyük le az agancsot a lapos kőre, aztán a szerszámokkal alakítsuk a megfelelő formára. Törjük le a felesleges darabokat a kerek kővel, majd a hegyes kovakővel fúrjuk ki és pattintsunk le még egy darabot, végül a harmadikkal alakítsuk ki a végleges formát (összesen 6 lépés). Ezután kötözzük rá a szíjat. Kész a hajítóval felszerelt dárda! Vissza kell menni az első barlangba
és áthozni egy égő ágat.
A nyilak a nagy kövön és a színek Klem kövén... Klem kockáinak a színeit olyan sorrendben kell használni, ahogy azt a nagy kőlap nyilai mutatják.

A barna-fekete-üres-barna-fekete-barna-fekete-barna-piros
négyzettel jelzett járatokba lépjünk be.
Jöjjünk rá, hogy működnek a kezek. Hogyan forognak?
Melyek lesznek aktív kapaszkodók?
Csak az előre mutató kezek lehetnek aktívak,
válnak világossá. Nyilván az alsó sorból kell indulni.
Több megoldás is lehetséges. Úgy kell forgatni a kezeket, hogy felváltva érintkezzen egy barna balkéz egy piros jobbkézzel s.í.t. Valami puhára kellene lépni. Tegyük a mellettünk levő fűcsomót
a partra s aztán lépjünk le.
Mintha egy rész hiányozna belőle... Találni kellett a parton egy faldarabot,
próbálkozzunk azzal kipótolni a hiányt.
Hadd dobálódzon az emberke! Nem mindegy, hogy milyen sorrendben dob a négy lehetséges helyre. Először a medve fölötti beugróba kell dobni két követ gyorsan egymásután. Mihelyst a maci elszaladt, egy követ kell dobni a lógó cseppkőre, aztán a túlsó felső sarokba. A sziklarajz: mire is dobott egyszer
az emberke és mi történt?
Vizsgáljuk át a tó fölötti mennnyezetet. A cseppkövekre hajítva egy-egy követ
a vízbe zuhannak
Két bőrszíj és egy bőrdarab Egy parittyát A tűz melletti "munkaasztalra" tegyük le a bőrdarabot, fúrjunk rá még két lyukat az ottlevő hegyes kővel és fűzzük bele a két bőrszíjat. Gondoljunk a bölényszarvra. Remélhetőleg rábukkantunk. Az éppen kigyulladó gyertya mellett égők elalszanak.
Ne közvetlenül az égők mellettieket gyújtsuk meg.
A szarvasokra vagy az emberre kattintva azok színe, a felettük levő nyílra kattintva a pozíciójuk változik meg, mégpedig három egyszerre. Van még jobboldalt egy « alakú jel, ami elindítja a leghátsó szarvast, felette egy csillagszerűvel pedig minden alaphelyzetbe állítható A cél, hogy a leghátsó szarvas legelőre fusson és közben a hátára vegye az emberkét. Kísérletezzünk a beállításokkal, minden változtatás után elindítva a hátsó szarvast Van támpontunk a színekre? Ha nincs, akkor... Nincs támpont a színekre. Állítsuk az összes
szarvast és az embert ugyanarra a színre.
A szarvas mindig a hibás beállításig fut. Hogyan lép az állat a vízbe? Hogyan ugrik ki a vízből? A szarvas az első lábával ugrik a vízbe,
és a hátsó lábát a vízben hagyva ugrik ki
Ha a szarvas már végigfut, de ott hagyja a
kis embert, akkor az ő pozíciója nem megfelelő.
Aroknak hívnak. Fiatal cro-magnoni vadász vagyok. Mikor egy napon vadászni voltam, valami jeleket vettem észre egy sziklafalon. Egy barlang bejáratát jelezték. Azonnal Klemet jutatták az eszembe, egy festőt, akivel még gyerekként akadtam össze. Már éppen menni akartam, amikor egy barlangi oroszlán támadt rám. Nem tudtam megsebesíteni a lándzsámmal, ezért végül a barlangban kerestem menedéket. Az oroszlán még mindig odakint várakozik rám. Valahogy mindenképpen fény kellene, hogy bármit is kezdhessek idebent. A végre-valahára megvilágított barlangban felfedeztem, hogy a falak festményekkel vannak borítva. Ahogy közelebbről megvizsgáltam az egyiket, láttam, hogy valami köze lehet Klemhez. - Már majdnem befejeztem a munkámat. Hamarosan útra kelek. Csak néhány napot töltöttem it, de örölük, hogy találkozhattam veled. Te biztos misztikus kapcsolatban vagy a falakban lakozó szellemekkel... Tessék, Arok, tartsd meg ezt a követ ajándékul.
- Köszönöm. De mi ez?
- Ez a jelem, a névjegyem. Ha majd egyszer meglátod valahol, tudhatod, hogy én is arra jártam.
Az egyik festmény további emlékeket ébresztett bennem. Klem egykoron egy kis követ adott nekem, a kézjelét, ami különös módon hasonlít a falon levő négyzetes színekhez. Néhány részlet azonban nem passzol. De talán segíthetek ezen. - Vigyél magaddal!
- Türelem. Nagyon is jól tudod, hogy nem tehetem, még túl fiatal vagy. De ne aggódj, még találkozunk. A végzeted máshová rendelt, még sok nagy dolgot fogunk együtt végrehajtani. Egy napon majd megtudod, hogy eljött az idő útrakelni.
- De hová mész?
- Még nem tudom, az utam vége még messze van. De ha majd készen állsz, keresd meg a dombot a fehér barlanggal. Ott leszek. Nincs messze innen, ha ismered a hegyen keresztülvezető utat.
- Egy út van a hegyben!
- Hogy rátalálj az útra, nagyon figyelned kell a falra festett jelekre. Ha alaposan megnézed őket, segíteni fognak. Nem véletlenszerűen vannak felfestve, a legkisebb részlet sem.
- A törzsben mindenki tudja, hogy a hegy veszélyes.
- Igazuk van. Már sok ember eltévedt. Isten veled, Arok.
Most már biztos vagyok benne, hogy Klem erre járt. A hegyen keresztülvezető út biztos nincs nagyon messze innen. De nem ebben a barlangban van. Ki kell találnom, hogy hogyan zavarjam el az oroszlánt. De mit tegyek? Hogy szerezzem vissza a lándzsámat? Talán át kellene a falakat vizsgálni, hátha hagyott Klem más nyomokat vagy üzeneteket... Rájöttem, hogy kijuthatok, ha az oroszlánt tűzzel elkergetem. De nem mehetek messzire, mert ismét megtámadna. Más megoldást kell találnom, a lándzsám pedig önmagában nem elég. A kép megmutatta a megoldást: csak egy lándzsahajítót kell készítenem. Mintha a fal szellemeitől kaptam volna üzenetet, hogy segítsenek... Ezzel a hajítóval a kezemben már szembeszállhatok az állattal. Végre megszabadultam az oroszlántól. Visszatérhetek a törzsemhez. De furdalt a kívácsiság, hogy Klem átjárója a közelben van... Itt az idő, hogy kövessem a végzetemet! Felfedeztem egy másik barlangot kissé tovább. Szinte biztos vagyok benne, hogy megtaláltam az átjárót, de mindenütt olyan sötét van, hogy valami fényre lesz szükségem a felfedezéshez. Ez az út egy valódi labirintus. De valami azt súgja, hogy Klem ki tudta jelölni az utat. Most, hogy átjutottam a labirintuson, egy aknához értem, amin fel kellene másznom, ha meg akarom találni a kijáratot. Ennek a sok festett kéznek kellene segítenie legyőzni ezt az akadályt. Itt vagyok egy másik barlangban. Magasabbra már nem mászhatok, de a távolban valami fényt látok és ez bátorító.
Egy medve alszik odalent. Ki találjam a módját, hogyan mehetnék le és nézzek körül anélkül, hogy felébreszteném.
Sose fog sikerülni úgy átkelni a tavon, hogy ne vonjam magamra a medve figyelmét. Igy vagy úgy, de valahogy el kell zavarnom. Amint az első barlangban, itt is észrevettem egy képet, ami egy embert ábrázol. Ki tudja? Talán ez rejti a keresett megoldást. Csodálatos egy erejük van ezeknek a képeknek! Most hogy a medve eltakarodott, visszatérhetek az eredeti célomhoz. Lehetetlen, hogy ne lehessen átkelni ezeken a tavakon. Létre tudtam ugyan hozni egy utat a víz fölött, azonban tovább kell jutnom. Miután sikerült kivilágítani a barlang középső részét, még több festményt fedeztem fel. Ezek a szarvasok láthatólag átkelnek a tavakon és valószínűleg segíthetnek nekem is átjutni... De előbb meg kell gyújtanom az összes olajmécsest a tiszteletükre. Miután végre-valahára kijutottam, nagyot szívtam a levegőből. A völgy egyszerűen csodálatos! Egy kis pihenőt tartok itt, mielőtt folytatnám az utamat. Muszáj, hogy találjak valami ennivalót. Talán a folyóban akad... A baj csak az, hogy nincs semmiféle fegyverem.