(A jegyzetfüzet a városban, a Királyok Termében (rotunda) található)

56 éves korában, 6498-ban foglalta el trónt. Fiatal volt még, két idősebb bátyja és nővére volt, akikkel a szóbeszéd szerint gyakran konzultált. Testvérei megértették, hogy miért is kapta a legfiatalabb fiú a trónt (így hosszabb ideig maradt a trón egy embernél) s jól együttműködtek a legifjabb testvérrel; korábban ez nem így volt a családoknál. [1]

Rikooth első nagy döntésére 6510-ben került sor, amikor a kutatóutak során a Kőevő és a Földvájó egy új barlangra bukkant. Voltak olyan hangok, hogy terjeszkedjen a város, de Rikoth nem volt meggyőződve a terv megalapozottságáról. Idősebbik bátyja történetesen a Felderítők Céhében volt Céhmester s beleegyezett, hogy alaposan feltárják a barlangot, Rikooth pedig ígéretet tett, hogy majd az eredmények függvényében fogja a döntését meghozni.

Rikooth közben 6556-ban megnősült, egy Hisha nevű nőt vett feleségül. A nő apja a Vegyészek Céhének volt a Nagymestere, erősen hitt Gishben és a Nagy Király téveszméjében.

Bár Hishának volt némi befolyása Rikoothra, a király apái hagyományát követte és nyilvánosan sohasem beszélt filozófiai nézeteiről. Felesége azonban erős hatással bírt három fiára, beleértve a legfiatalabbat, Kerathot, s az ő hatása változtatta meg D'nit mindörökre. [2]

Rikooth 6601-ben rendkívül részletes jelentést kapott az újonnan felfedezett barlangról (szerkezeti analízis, vízellátás, ásványok fajtái stb.), amely szerint bár az új barlang benépesíthető volt, nagyon költséges lenne benne építkezni. Miután konzultált a tanácsadóival, döntött: a Kőfog és az újabb Sziklaharapó a régi várost bővíti a barlang falában, míg a Földvájó és a Kőevő folytatja az átjárót túl a barlangon.

6676-ban Rikooth találkozott a vezetőkkel, hogy megtárgyalják a kívülállókkal való kapcsolatot. Bár már évszázadok óta nem volt semmi nagyobb incidens, mégis akadt a dologról megbeszélnivaló. Ezek során nyilvánvaló lett, hogy noha Rikooth megértette azok óhaját is, akik meg akarták szüntetni a kívülállókkal való kacsolatot, a gondolatot nevetségesnek tartotta. A d'ni kultúrához, művészetekhez, építkezésekhez, technológiához és az erőforrásokhoz való hozzájárulásuk felmérhetetlen volt. Hacsak nincs valami rendkívüli ok, akkor mód sincs rá, hogy szigorúbb intézkedéseket hozzunk a kívülállókkal szemben, érvelt a király. [3]

Úgy tűnik, hogy Rikoothnak idősebb éveiben elegge lett Hishából és a nézeteiből, véleményéből. 6700-ban Kerath-tal együtt száműzték a palotából. Jól ismert volt, hogy Kerath anyja gondolatainak volt a megtestesítője és Rikooth nem nagyon állhatta. [4]

Bár Rikooth először Kerath egyik idősebb bátyját választotta utódjául, később megváltoztatta a véleményét. A legendák szerint Rikooth a halálos ágyáról kitekintett az Ív felé és meglátta a fiát, Kerathot, amint éppen alatta hajózott át. Kerath egy nagy gyík formájú hajó orrában állt büszkén, s azért jött, hogy bejelentse anyja halálát. Ahogy áthajózott az Ív alatt, Rikooth nyilván Yahvo kezét érezte, amely arra mutat, hogy Kerathot tegye meg D'ni következő királyának.

Rikooth uralkodásának a végére a város nagyobb volt, mint valaha, s a társadalmi osztályok jobban megosztottak voltak, mint bármikor, a vallási megosztottság pedig ugyanakkora volt, mint mindig. Bár nem voltak nagy különbségek a különféle hitek között, egyik sem volt döntő többségben.

Rikooth 6731-ben hunyt el 289 éves korában, a trónt harmadik fiára, Kerathra hagyta. Egy minden eddiginél nagyobb várost hagyott rá, s a jövöre vonatkozó elképzelések eléggé egyenlően oszlottak meg.

[1] Évekkel később elég erős érv lehetett a Tanács mellett.
[2] Idézet "Az utolsó Király"-ból, írta Yemas, 7002.
[3] Idézet a "Hogyan érkeztek; a Meed-Dis háború kitörésének részletes elemzésé"-ből, írta Jamen, 7201.
[4] Idézet "Az utolsó Király"-ból, írta Yemas, 7002.