D'ni társadalma és története
(A jegyzetfüzet a városban, a Királyok Termében (rotunda) található)
Jaron 6284-ben, 83 évesen jutott a trónra.
Nyilvánvalóan az apjára ütött: sokkal inkább az érdekelte, hogy mindenki boldog legyen, mintsem hogy a filozófiákról, haladásról vagy kívülállókról szóló viták valamelyik oldalán elkötelezze magát.
Ennek az lett az eredménye, hogy bár az emberek elégedettek voltak, a megosztottság tovább nőtt. Az elitek és szegények közti távolság nőtt, s bár sok építkezést és felújítást csináltak mind az elit réteg, mind a szegények kerületeiben, semmi olyan nem történt, ami közelebb hozta volna őket egymáshoz.
Valami oknál fogva Jaron megszállottja volt a város kiterjesztésének, a barlang feltárásának. A híresztelések szerint megszállottsága a Látnok próféciáiból eredt, amelyek egyik állítása szerint "mert D'ni alagútjai folyvást változnak". Jaron sose beszélt róla, hogy őt magát mi hajtotta, ő azonban egész uralkodása során egyre csak hajtotta a Bányászok, Gépészek, Mérnökök és Felderítők Céhét, hogy együtt dolgozva új gépezeteket és fúrókat alkossanak. Nagy tervei voltak a Rudenna Átjáró kiszélesítésével, mert megnyitása további feltárásokhoz vezethet.
6430-ban került sor a bejelentésre. A Sziklaharapót és a Kőégetőt nagy névadóünnepség keretében avatták fel s azonnal munkára is fogták mindkettőt. A Kőfogat és a Kőevőt a város további kibővítéséhez használták.
Az egykor oly erőteljes csoportok, frakciók legtöbbje megszűnt. Egykori tagjaik közül sokan magukat egyszerűen csak Yahvo Követőinek hívták (akárcsak Gish), s bár nem támogatták a kívülállókkal való kapcsolatot, úgy hitték, hogy a legjobb engedelmeskedni Yahvonak és reménykedni a békés megoldásban. Bár Jaron tartott néhány megbeszélést a csoportokkal, a csoportok megszűnéséhez nem sok köze volt a Király politikájának, vezetésének. Végeredményben tehát teljesen a bányászatra öszpontosíthatott. A korábbi Királyok nem engedhették meg ezt a luxust, s D'ni történelme során a legnagyobb terjeszkedés éppen Jaron ideje alatt történt.
Jaron 6498-ban halt meg 297 éves korában. Bár még láthatta a Rudenna Átjáró kiszélesítésének befejezését, sose pillanthatta meg az új területeket, ahová az átjáró vezetett. A trónt a harmadik fiára hagyta.