A könyvek – részletesebben

Aki esetleg komolyan szándékszik a könyveket elolvasni valaha, itt álljon meg, mert a következők sokat ronthatnak az élvezeten, de hát ez végül is mindenki szabad választása. Lehet, hogy kissé hosszúra nyúlik az ismertetés – azonban 500-600 oldalas könyveket nem lehet fél oldalas fülszövegben elmondani.

(Ráma II)

2197-ben, mintegy hetven évvel az első Ráma űrhajó után újabb gigantikus henger jelenik meg a Naprendszerben. Az ISA nemzetközi legénységet hoz össze, akiket alaposan megismerhetünk minden oldalról (még magyar tagja is van, Janos Tabori, sőt szovjet is, de hát ki tudhatta előre, hogy... ). Két űrhajó dokkol a Ráma II-vel, az egyik inkább tudományos, a másik katonai jellegű. Röviddel érkezés után a vállalkozás vezetője, Borzov tábornok rutin vakbélműtét során meghal, ami több homályos sejtést is felvet az orvosnőben, Nicole de Jardinban, túl sok egybeeső véletlen okozta a halált, azonkívül egy bizonyos gyógyszer túl magas koncentrációban volt a tábornok testében. Nicole egyébként az egész könyvsorozat nagyon szimpatikus főszereplője. Dr Brown és Heilmann admirális lesznek megosztva az új vezetők. Az utóbbiak Michael O'Tool tábornokkal együtt az expedíció katonai tagjai. Fontos szereplő még Franceska Sabatini olasz riporter, feladata a "public relation" a Föld felé, valamint Richard Wakefield mérnök kibernetikus. Az ő hobbija egyébként, hogy húsz centis ember formájú, tökéletes és eléggé intelligens robotocskákat készít, méghozzá kedvenc Shakespeare darabjainak főszereplőit "személyesíti" így meg. A mindenhová könnyen besurranó kis robotok a későbbiekben nem egy szorult helyzetben segítenek. A japán Takagashi élő Ráma lexikon, minden a fejében van, amit a hetven évvel ezelőtti, Norton kapitány vezette első expedíció megtudott a Ráma I-ről. Enyhe szívrendellenességére Nicole jön rá, a japánnak valahogy sikerült eltitkolnia a korábbi szigorú orvosi vizsgálatokon.

Miközben a társaság megszervezi a kutatásokat, összeszereli a járműveket, Nicole minden forrást felhasznál, hogy a többi űrhajós előéletét átnézze. Kiderül, hogy többüknek is vannak olyan szürke foltjai, amelyek nem szerepelnek az ISA aktáiban.

A Földet megrázó haláleset után lassan nekifognak a Ráma kutatásához. Rájönnek, hogy egyes helyeken különbségek vannak a Rama I és II között. Takagashi főleg "New York" kutatását szorgalmazza (a hatalmas építményeket a földi városokról nevezték el), azonban a vezetőség úgy dönt, amit a riporter Sabatini is erősen támogat, hogy a Földet valami hatásos dologgal kell kielégíteni, a rossz kezdet miatti mormogást lecsillapítandó. Emiatt elhatározzák, hogy elfognak egy rák biotot (amelyek csoportokban járva afféle takarítószolgálatot látnak el a Rámán) s ezt a riporternő egyenes adásban fogja közvetíteni a Földre. A vállalkozás balul üt ki: az elfogás ugyan sikerül, de a terepjárójuk egy másik biottal ütközve felborul, s a többi rák biot a terepjárót a beleszorult űrhajóssal együtt pillanatok alatt felszabdalja. A Föld kormányzata és a közvélemény most már a Ráma ellen fordul, az első halálesetet is a Ráma számlájára írják, s a visszavonulást fontolgatják. Az expedíció tagjai is megoszlanak. Nicole, Takagashi, Michael Wakefield a további kutatást sürgetik, s nevetségesnek tartják a Rámáról az ellenséges szándék feltételezését. Nicole-nak közben egyre erősebb lesz a gyanúja, hogy Sabatininak köze volt Borzov tábornok halálához. Közben New Yorkba mennek előzetes felfedezőútra, ahol többen is titokzatos hangokat hallanak A legmegszállottabb kutató, Takagashi a következő éjszaka egyedül átgyalogol a fagyott tengeren New Yorkba magányos felfedező útra. Sok érdekes dolgot talál, s a titokzatos hangoknak is a nyomába ered a sötét városban. Amikor azonban egy polipszerű lénnyel találkozik, a szíve nem bírja tovább az izgalmakat és holtan esik össze. Minthogy másnap nem felel a rádiója, a többiek a keresésére indulnak.

New York falai a befagyott Gyűrűtengeren

New Yorkban a kutatók szétválnak, Nicole de Jardin és Francesca Sabatini ketten kutatnak a japán után. Egy épületben, amely leárnyékolja a rádiókapcsolatot kifelé, Nicole beleesik egy aknába. Francesca sejti, hogy Nicole sejti, hogy köze van a Borzov esethez, ezért nem siet a társa segítségére. Visszatér a többiekhez, s azt mondja, hogy Nicole elvált tőle, ígérve, hogy hamarosan csatlakozik.

A Ráma közben hirtelen iránymódosítást hajt végre, az új pálya egyenesen a Föld felé vezet, 23 nap múlva várható a Ráma érkezése ütközőpályán. A Földön kitör a hisztéria és elrendeli a visszavonulást.

Nicole szerencsésen megússza az esést, de nem tud kimászni a több méteres üregből. Azonban hiába vár a segítségre. Élelme, vize csak 1-2 napra elég. Pár nap múlva óriási megdöbbenésére két madáremberszerű lény, avian jelenik meg az aknánál. Néhány perc múlva ugyan távoznak, azonban legközelebb felébredve egy különös dinnyeszerű gyümölcsöt talál maga mellett, ami megmenti az éhhaláltól. Újabb néhány óra múlva egy százlábúszerű biot jelenik meg, s ennek segítségével kiszabadul a fogságból. Odafönt belefut egy hálóba gabalyodott aviánba, akit persze kiszabadít. Hálából a madáremberek meginvitálják földalatti tanyájukba. Az érdekes felfedezőút után Nicole váratlanul összefut Richard Wakefielddel.

Közben ugyanis az expedíció megkezdte a takarodót, visszavonultak a két dokkolt földi űrhajóba. Az eltűnt japánról és Nicole-ról lemondtak. Richard azonban nem nyugodott bele a döntésbe, és valami ürüggyel visszatért a Ráma belsejébe, majd a még fagyott tengeren átgyalogolt New York szigetére, hogy apró robotjai segítségével felkutassa Nicole-t, ami sikerült is.

A két űrhajós azonban csapdába esett, mert a tenger közben kiolvadt, járművük sincs. Lesik a mentőhelikoptert, de hiába. Közben felderítő utakat tesznek. New York szabályos geometriáját figyelembe véve, a három fő részre tagolódó város következő részében egy, az aviánok tanyájához hasonló földalatti rendszert találnak, ahol fekete-arany csíkos polipszerű lakókra, az oktospiderekre bukkannak, akik elől azonban jobbnak tűnik visszavonulni. Az utolsó harmadban pedig egy látszólag lakatlan, üres szobákkal teli részre bukkannak. Kivéve egy szobát: óriási megdöbbenésükre itt földi tárgyakat látnak: a Norton kapitány vezette 70 évvel ezelőtti Ráma I expedíció űrhajója berendezési tárgyainak másolatait, fogkrémtől a székig. Vagyis a két űrhajó kapcsolatban volt/van! De mi célból tették mindezt a rámaiak? (Biztosra veszik ugyanis, hogy nem az aviánok és oktospiderek a Ráma alkotói.) Ami a legfontosabb, van egy komputerterminál is, s a kibernetikus Richard azonnal nekifog, hogy kibogozza a rámai rendszert. Eléri a Ráma külső szenzorait is, s a képekből kiderül, hogy az egyik földi űrhajó még itt van. Mindenképpen át kell jutniuk a tengeren! Rajzos nyelven az aviánok segítségét kérik, akik át is repítik őket a tengeren. Még egy mozzanat: az elmúlt két hét alatt Richard és Nicole "összejöttek"... A bázis felé haladva újabb megdöbbentő rejtély: Norton parancsnokkal és legénységével futnak össze, akik azonban persze csak biotmásolatok, s rájuk sem hederítve csak mechanikusan tesznek-vesznek. Hamarosan azonban megjelenik az élő Michael O'Tool tábornok is. A többi földi már távozott.

Közben ugyanis elrendelték a ún. Trinity akció végrehajtását: a Rámára a legénység katonai tagjai már korábban titokban egy atombombát vittek "minden eshetőségre", amit most távozáskor aktiválni kell. Ehhez három embernek kell a saját titkos kódját beírnia. Ketten megtették, Michael O'Toolnak azonban kétségei vannak, erkölcsiek, vallásiak, s nem tudja elfogadni azt sem, hogy az eltűntekről csak úgy lemondjanak. Az idő sürget, a Föld már csupán hét napnyira van, ezért ketten beírják a kódjukat a bombába, de Michael nem: mielőtt megtenné, ragaszkodik egy legvégső keresőúthoz. A többiek látszólag beleegyeznek. Mire Michael visszatér, a másik űrhajó a többiekkel elment, csak egy levél várja, hogy tegye meg a kötelességét. Ezután találkozik Nicole-lal és Richarddal.

A bombához menve megdöbbenten látják, hogy éppen most aktiválódik: a távozottak feltörték Michael kódját és távirányítással viszik be. De a vakszerencse közbelép: a feltörésnél 1-2 hibás szám csúszott be és a folyamat elakad. Richard gyorsan tesz róla, nehogy a földiek újabb próbálkozást tehessenek. Az űrhajóba visszatérve kiderül, hogy az hasznavehetetlen: az irányítókomputer programját előzőleg törölték... A mentőkabinban pedig csak két embernek van hely.

Oktospider és avian

Semmit sem tudva a bizonytalan jövőről, mást nem tehetnek, mint visszatérnek New Yorkba. Richard egyre jobban tud már bánni a rámai terminállal, s a külső szenzorok adataiból rájön, hogy a Földről egy sereg nukleáris rakétát lőttek ki a Ráma irányába. Matematikai-logikai nyelven megfogalmaznak egy üzenetet a veszélyről, beolvassák a terminálba, csak reménykedve benne, hogy az eljut a Rámát irányító központi valamihez. A terv sikerül: amikor pár nap múlva a rakéták elérik a Rámát, védőtér formálódik az űrhajó körül, s az atomtöltetű rakéták ártalmatlanul robbannak fel.

A Ráma ezek után újabb iránymódosítást végez, s a három földivel együtt kiszáguld a Naprendszerből.