The War Between the Land and the Sea
– A föld és a tenger háborúja

Egy kis halászhajó hálójából a legénység rémületére furcsa emberformájú szörnyeteg kerül elő, lelövik... Londonban Barclay Pierre-Dupont, aki a UNIT egy egyszerű civil alkalmazottja a szállításnál, az éjszaka közepén a UNIT riasztására ébred, azonnal indulnia kell... A férfit egy bizonyos Roger Trevithick helyett hívták be helyettesítőként, közli vele az autóban Chakri őrmester. A repülőgépen ő és társai egy Dragonera nevű szigetre tartanak, valahol a Földközi-tengeren. Nincs hozzáférési joga a UNIT híreihez, társának elmondja, hogy évekkel ezelőtt helyettesítette Trevithicket, s a neve véletlenül maradhatott egy listán, ezért hívták be őt most.

A kiürített falu egy épületében lóg a megölt tengeri lény. Régebben csak mende-mondákból ismerték és tengeri ördögöknek hívták őket, de azóta okosabbak lettünk – mondja Austin Pierce tábornok. – Jobb elnevezés a homo aqua, víziember. A lény nyakában a bőr alatt egy nagy, természetes eredetű gyöngyszem található, ismeretlen céllal, ami minden eddig talált lényben benne volt. Mikor a többiek továbbindulnak, Barclay keresztet vet a lény előtt.

A tengerparton a tábornok azon töpreng, mit kereshetnek víziemberek errefelé, hiszen a Földközi-tenger csupán pocsolya a nagy óceánokhoz képest. Egy szonáris jeladóval üdvözlő jelet küldenek a víz felé. Az éjszaka közepén riadó veri fel a katonákat. Mire a másik épületbe érnek, a felfüggesztett holttestnek és az azt őrző két katonának nyoma vész... csak a katonák homokból kiálló kezét találják meg.

Mikor Barclay közli a tábornokkal, hogy csak véletlenül került közéjük, a felelet erre, hogy a történelmet sokszor a véletlenek irányították. Másrészt a UNIT előírásai szerint minden nagyobb akciónál a katonák mellett egy civil beosztásúnak is jelen kell lennie tanú gyanánt. Barclay elmeséli egyik társának, hogy a UNIT toronyban egyszer egy pillanatra találkozott a Doktorral. A társa meg Barclay-t világosítja fel, hogy a UNIT-ot annak idején a földönkívüliek tanulmányozására hozták létre. Ezek a lények viszont földiek, és már millió évekkel előttünk itt éltek. Most hibernálásból ébredeznek és mi van, ha visszakérik egykori birodalmukat?

Éjszaka egy lény bukkan fel a vízből. A várakozó emberek tolmácsgéppel kapcsolatba lépnek vele. A tábornok javasolja, hogy a kétoldali áldozatok ellenére folytassák békésen. A vízi emberek egyetértenek, de tárgyalásokat akarnak az összes emberrel. "Hajóik" kiemelkednek a világ minden táján a tengerekből.

Az emberiségnek szembe kell néznie az elődeikkel. Londonban nagy sietséggel egy olyan tárgyalótermet hoznak létre, ahol az emberek mellett a víziemberek is beléphetne egy hatalmas vízvezeték- és zsiliprendszeren keresztül. A tárgyalásokat Kate Lethbridge-Stewart, a UNIT parancsnoka vezeti, mivel a UNIT minden ország és kormány fölött áll.

Az óriási tartályba 7 lény érkezik, négy vízi ember, két ismeretlen óriási halféle és utolsónak egy félig ember, félig víziember nő. A nő zsilipen keresztül kilép. A föld tárgyalója, Sir Jonathan Hynes köszönti, beindul a tolmácsoló gép, a vízinő viszont angolul közli, hogy nincs szüksége tolmácsra.

Sir Jonathan az üdvözlő szavak után a béke reményteljes előzetes ajándékaként átad egy himalayai ritka virágot. A válaszajándék sem késik: két, hálóba bonyolódott, halott víziember kezdemény, a földi civilizáció áldozatai. A nő továbbá közli, hogy nem ismeri a földi tárgyalópartnert, és helyette ővele akar tárgyalni – és Barclay-ra mutat. A megdöbbent embereknek elmondja, hogy Barclay volt az egyetlen, aki tiszteletet mutatott elesett társuk előtt a szigeten, s levetíti, ahogy Barclay keresztet vet a felfüggesztett holttest előtt. Ezért megkérdezi tőle: hajlandó-e ő tárgyalni velük az emberiség nevében. Barclay nagy nehezen kinyögi, hogy igen.

Mindenkit váratlanul ér a homo aqua követének követelése, miszerint Barclay legyen 8 milliárd ember követe a "H2O diplomáciában". Kate és mindenki más is igyekszik megtudni, kicsoda is az ismeretlen Barcley. A hivatásos diplomaták és politikusok szörnyülködnek és persze nagyon ellenzik a dolgot. A víziemberek követe – a neve Salt, mint elmondja – azonban ragaszkodik Barclay-hoz, annak ellenére, hogy a férfi bizonytalan magában, nem ért a diplomáciához. Kate viszont a politikusokkal ellentétben bízik az együttműködésükben.

Barclay-t és családját (16 éves lányát és ex-feleségét) egy biztos helyre, egy erősen őrzött szállodába viszik. Salt bejelenti, hogy másnap reggel Barclay vagy ott lesz követként, vagy vége minden tárgyalásnak.

Közben egyesek titokban szövetmintát vesznek a homo aqua kezdeményekből, mások pedig az új, a világ előtt titokban tartott követ kilétét szeretnék kideríteni, ez sikerül is. Az emberek kezdenek pánikolni.

A tárgyalás beindul. Barclay-nak súgógépen mutatják, mit kell mondania. Ez rövid ideig megy is, de rövidesen kisiklik a vágányról, mikor Salt egy pohár vizet kér a folyóból, a Temzéből, most azonnal. A víz hamarosan megérkezik, egy pohár barnás undorító lötty. Salt utasítja Barclay-t, hogy igya meg. A férfi erre nem hajlandó, mivel a víz erősen szennyezett, fertőzött. Az előre megalkotott szövegtől eltérve a saját lesújtó véleményét mondja el az egész világot érintő szennyáradatról.

A UNIT szakértői azon elmélkednek, vajon milyen módszerrel lehet Salt képes azonnali információcserére a társaival – egyfajta kollektív tudatra gondolnak, amit talán az algák és gombamicéliumok is segítenek közvetíteni.

A következő tárgyaláson Barclay elmondja a közben megalkotott hivatalos választ: a föld garantálja, hogy 2065-re 50%-kal csökkenti a szennyezés mértékén. Salt ezt elfogadhatatlannak tartja: még 40 évig viseljék el a mérgeket, hallgassák a gépek süketítő zaját, tűrjék, hogy a halászhajók letaroljanak mindent, belefulladjanak a szemétbe és műanyagba? Ezekből egy nap is sok. Elhiszi, hogy Barclay sajnálja mindezt, de vajon sajnálják-e a földi vezetők is?

Salt nyomatékosítja a követelésüket: odakint vihar támad, a levegőből műanyagzacskók hullnak, aztán mindenféle egyéb szemét zuhog az égből. Pánik támad. "Azonnal szüntesse ezt be!" – követelik. "Csak a maguk szemetét takarítjuk el!" – hangzik a válasz. Az égből műanyag eső záporozik, még a rozsdás elsüllyedt hajók is partra kerülnek. "Ezt a háborút maguk kezdték. Mi csak visszaadjuk, ami a maguké".

A tárgyalóteremben Barcley (a vetített utasításnak megfelelően) azonnali fegyverszünetet kér, mivel ez veszélyes dolog, az emberek pánikba eshetek és akkor veszélyes dolgokat művelhetnek, másrészt a problémák megoldásához pár nap vagy hét nem elég, idő kell.

Salt három feltételt köt az azonnali "tűzszünethez". Először: minden szennyező tevékenység azonnali abbahagyása. Másodszor a határok hivatalos kijelölése: minden vízfelület hozzájuk tartozik, az emberek csak a szárazföldön élhetnek, minden vízi közlekedés és a tengerek fölötti légi közlekedés tilos. A tárgyalóteremben ez utóbbi miatt kitör a vihar, Barclay-nak nehezen sikerül lenyugtatni a kedélyeket. A harmadik feltétel: a következő találkozóra ne itt a szárazföldön, hanem a tenger alatt, a víziembereknél kerüljön sor. A többiek zúgolódása ellenére Barclay rábólint.

A tengerészet blackporti bázisán történt rövid rohamtempójú felkészítés után egy batiszkáfban, búvárgömbben indul 6 ember az 5 mérföldes, avagy 8 km-es mélységbe: a követ Barclay, Austin Pierce tábornok, Mackie kapitány (kommunikáció), Min Tso (tudomány és technológia), és két diplomata, Mr. Ravi Singh és Ted Campbell. Ted a diplomaták ajándékát viszi magával a homo aqua képviselőinek: egy fából készült földgömböt, hogy lássák, milyen a világ föntről nézve. A hat ember lassan alámerül a vízbe, a mélytengeri árokba, és nem egyen közülük eléggé hisztérikusan viselik el a több órás út pszichikai és fizikai megterhelését.

Közben a miniszterelnök, Kate Lethbridge-Stewart, Dussolier tábornok, Gunsberg tábornok, Sir Keith Spears, milliárdos üzletember, és vezető politikusok megbeszélést tartanak. A vélemények összecsapnak: Kate és még páran a békés, diplomáciai megoldás mellett vannak, mások az emberiség fölényét, uralmát, a gazdasági előnyök biztosítását hangsúlyozzák. Utóbbiak a tárgyalás után magukra maradva a katonai megoldás szükségessége mellett teszik le a voksot, s egy titkos tervet említenek, melynek fedőneve "Severance" (~szétválás, elszakadás). Kate-t eléggé elkeseríti a háborús héják hozzáállása a dolgokhoz.

Mikor a merülőgömb a tengerfenékhez közeledik, valami átveszi felette az irányítást, egyre gyorsabban merül, megszakad a kapcsolat a felszínnel. A külső nyomás érthetetlen módon akkora, mint a felszínen. A gömb megáll, valakik kívülről kinyitják. Az emberek egy furcsa helyre lépnek ki, egy áttetsző membránokkal körülvett hatalmas térbe, normális levegővel, nyomással, hőmérséklettel. Megjelenik Salt és majd rengeteg társa.

Odafent a felszínen, a UNIT-nál aggódnak a lentiekért a megszakadt kapcsolat miatt. Shirley felhívja Kate-t, kérdezi, jelent-e neki valamit a "Severance" szó, mivel kódolt diplomáciai üzenetekben 2 napja egyre sűrűbben bukkan fel. Közben lézer célzósugár vetődik be az ablakon és Kate-re irányul. Épp ott levő partnere, Christopher Ibrahim ezredes félrerántja Kate-t, lövés dördül... és Christopher halálra sebzetten a földre rogy.

A mélyben Salt és Barclay néhány intim pillanatot tölt együtt, mielőtt a többiek csatlakoznak. Salt elmondja, hogy képes megérezni az emberi emóciókat és érzi a férfiban a jó szándékot. Később Ted Campbell átnyújtja a földgömböt Saltnak "A háborújuk... elveszett" szavak kíséretében. A földgömb vörös fényben világítani kezd. Barclay odavetődik és a gömböt elragadva a mélységbe dobja. A fehéren felizzó gömb felrobban...

A robbanáskor Salt megragadja Barclay-t és egy légbuborékban emelkedik Barcley-val együtt a felszínre. A többiek odavesznek.

Kate Lethbridge-Stewartra újra rálőnek, ő azonban lekuporodva azonnal riadóztatja a UNIT-ot, Shirley azonnal rohamosztagosokat küld a helyszínre, a merénylőt lelövik. A víz alatti szónikus robbanást is észlelik, mindenkit halottnak vélnek. Miközben Barcley és Salt a felszínre emelkednek, a világ hírforrásai Salt videó üzenetét közvetítik, melyben a nő közli, hogy háborúba lépnek az emberiség ellen. A UNIT-ban az üzenetet kétkedve nézik, és hamisításra gyanakodnak. Egy katonai helikopter felszedi az óceánból Saltot és Barcley-t. A férfi elmeséli a UNIT-nak a mélyben történteket. Mivel a robbanás a homo aqua területen történt, Saltot tartja mindenki felelősnek és ezért hadifogolynak tekintik – mondja Kate.

Saltot egy hatalmas, vízzel teli széf kinézetű fülkében tartják fogva. Közben azonosítják a merénylőt, egy Miklos Constantinos nevű görög férfit, terrorista múltja van. Ki bérelhette fel? A miniszterelnök és titkos csapata tudja a választ, ugyanaz a Las Clementi Intézet alkalmazta, aki Ted Campbellt is a tárgyalásra küldte. Ted Campbell előrehaladott hasnyálmirigyrákban szenvedett és kész volt az életét feláldozni. Sir Keith-nek is kapcsolata van a Clementi Intézettel, így a kormány is közvetve kötődik a merénylethez. A miniszterelnök frászban van, de Gunsberg tábornok ígéri, elrendezi az ügyet. Sir Keith-et később egy merénylő az otthonában lelövi.

Saltot a börtönfülkében a UNIT központjához szállítják, egy nagy teherautóra rakják. Barcley is jelen van, s mivel még formailag mindig a szállítók főnöke, elkéri az autó kulcsát, hogy ő majd elszállítja a foglyot. A teherautóval a folyópartra tolat, a fülkét a vízbe zúdítja, s ő is utána ugrik.

Riadó, víziemberek közelednek a Temzében a tárgyalások helyszínére. Egy férfi kinézetű szóvivő, Tide jelenik meg és választ követel, hogy az emberiség miért ölte meg a saját képviselőit? Kate válaszában kifejti, hogy az emberiség fejlődése során az intellektuális és tudományos fejlődés gyorsabb volt az emocionális fejlődésnél, ez okozhat ilyen zavarokat. Tide tudni akarja, hol van Salt, mivel ők is elítélik, hogy egy ember kedvéért ott hagyta az övéit, s ha nem adják át, az emberek megismerhetik a harmadik követüket Rozsda néven: a levegőben levő párát úgy módosítják, hogy minden vastárgyat elemészt a szárazföldön.

Salt és Barclay a folyóparton, majd egy raktárfélében rejtőzködnek, közben az életről meg mindenről filozofálgatnak, intimebb dolgokat is beleértve. Mivel mindkettőjükre vadásznak, ki kell jutniuk a városból, elrejtőzni és azután megpróbálni Kate-tel kapcsolatba lépni. Észak-Walesben a sok tó és vízesés Saltnak is jó búvóhely lehetne. Barclay egy lopott mobilról felhívja a lányát, Kirbyt és az exnejét, hogy egy autót szerezzen. De a családja körül ott vannak a katonák. Azonban a UNIT is lehallgatja a beszélgetést és a katonákat. Mindkét fél rohamosztagosokat küld a megbeszélt helyszínre, egy hídra. Közben a UNIT kideríti, hogy Salt korábbi, a médiába kikerült videója hamisítvány.

Megérkezik a hídra a kis piros autó. Barclay és Salt odasietnek, de exfelesége odakiált, hogy fussanak, csapda! Egyik oldalról Gunsberg tábornok és katonái, másik oldalról a UNIT csapatok zárják el az útjukat. A tábornok utasítást ad, hogy nincs élve szükség a "halra". Kate erre utasítást ad a UNIT egységeknek, hogy vegyék célba a katonákat, a másik fél fordítva ugyanígy tesz. A katonák egymáshoz közelítenek, a patthelyzetben Salt magasfrekvenciájú sikoltást bocsát ki. Mindenki a füléhez kap, a zűrzavarban Salt a hídról a víz ugrik, Barclay még utána kiált: megtalállak, nem leszel egyedül!...

Éjszaka kagylókürt hangja száll egy tengerparti falunál. A kutyák a víz felé rohannak, ahol háló várja őket... A tárgyalóteremben a két fél követe egymást vádolja: Megeszik a kutyáinkat...! Megeszik a halainkat...! Kate Lethbridge-Stewart szerint a homo aqua részéről ez csak figyelemelterelés. Kate elhunyt barátjáról vizionál – az orvosától több gyógyszert kér, de ő ehelyett Kate-t el akarja a munkától tiltani. Kate megzsarolja: hivatásából adódóan kellemetlenül intim dolgokat tud az orvosról, aki végül enged.

Barclay-t az orvosok még mindig vizsgálják, hogyan is menekülhetett meg. Egy szállodában mindenkitől elzárva él. Hamarosan kiderül, hogy a víziemberek jóvoltából rendkívül felgyorsult a sarki jég olvadása, egy antarktiszi jég shelf mindössze hat óra alatt eltűnt. Ha így folytatódik, az óceánok vízszintje 100 méterrel megemelkedik.

A homo aqua követ Tide kifejti, hogy ők csak folytatják azt, ami az emberek jóvoltából már korábban elkezdődött. Öt éve van az emberiségnek a káros folyamatokat visszafordítani és mindent megtisztítani, vagy az összes vizet természetes állapotába alakítják vissza. Öt év még egy folyó megtisztítására sem elég, nem hogy az egész világnak – vélik a UNIT-nál.

Barclay egy látszólag hozzá lojális őr jóvoltából éjjelente kiszökhet a tengerpartra, és a vízben Salt nevét kiáltja próbálja hívni, vonzalmával a vízi nő iránt ő maga sincs egészen tisztában. De a Severance látja, mit csinál, megfigyelik. Azért nem hallja őt Salt, mert a part mentén hanggenerátorokat helyeztek a vízbe, hogy megzavarják a víziemberek kommunikációját – de ez felfüggeszthető, mondja az egyikük. Kate a miniszterelnökhöz megy és a Severance felől tudakozódik. A PM láthatólag kínban van, tagad, nem ismer ilyet. De Kate figyelmezteti, 6 hónap múlva a gazdaság romokban lesz, a PM pedig repülni fog.

Barclay-t a szállodában elkábítják, az orvosok valamit művelnek vele, egy injekciót kap. A férfi mindebből semmire sem emlékszik, ismét siet a partra, ekkor létrejön a találkozás. Salt se tudott az övéinek arról a tervéről, hogy az emberiséget vízbe fullassza. majd megkéri Barclay-t hogy menjen vissza az övéihez, vegye rá őket, hogy jelezzenek a víziembereknek és kérjék az "Akkordot", ami egy ősi üzenetet jelent és elősegíti a két faj békés egymásmellett élését. A UNIT véleménye, hogy ezen az állami vezetők hónapokig rágódnának és végül nemet is mondhatnak. Nekik kell cselekedni. Az "akkord" szót belekódolhatják egy szokványos üzenetbe. Így is tesznek, de hiába várnak napokig valamilyen válaszra, nem történik semmi, a tengerek csendesek.

Váratlan esemény: szerte a világon élettelen víziemberek lebegnek a tengerek felszínén. A homo aqua haldoklik, mondják a hírközlő szervek. A UNIT-nál megvizsgálják a holttesteket. Kiderül, hogy egy vírusfertőzés működés­képtelenné tette a kopoltyújukat, megfulladtak, 90%-uk elpusztult. A vírus gyanúsan emberi készítménynek tűnik. A történelem ismétlődése: amióta az ember megtanult járni, ha találkozott egy új fajjal, kiirtotta.

Jelzés érkezik a tengerből. A homo aqua találkozót kér. Salt jelenik meg és közli, a háborúnak vége, megadják magukat. Győztek az emberek, de erkölcsileg nullára írták magukat. Azért ne örüljenek túlzottan, mert techno­lógiájukat az embereknek elérhetetlen mély helyekre rejtették, s a jövőben az emberek óvakodjanak a víztől.

A tüntető tömeget áttörve Kate autóval a tengerpartra viszi Barclay-t. Salt ismét megjelenik, happy endes befejezés, Barclay eléggé megmagyarázhatatlan módon kopoltyúkat kap Salttól. boldogan távoznak. Kate pedig pisztollyal fenyeget meg egy tengerparti kocogót, mert elhajított egy műanyag palackot...