Mik az észterek?

Röviden: Ha egy szerves sav és egy alkohol vízkilépés közben egyesül, egy semleges mole­kula, úgynevezett észter képződik.

Bővebben és némi kémia: Egy alkohol és egy sav vízelvonószer jelenlétében melegítve egy észterré alakul (de nagyon sok egyéb eljárás is van erre), az élő sejtekben ezt enzimek végzik. A folyamat megfordítható, vagyis ha egy észtert vízzel melegítünk egy kis sav vagy lúg jelen­létében, visszakapjuk a kiindulási anya­gokat. Az alkohol és savcsoport egy molekulán belül is lehet, ekkor gyűrűs észterek keletkeznek, ezeket laktonnak hívják (pl. C-vitamin, natamicin).

Az észterek nagyon gyakoriak az élővilágban. Az alacsonyabb szénatomszámú észtereket hívják gyümölcsésztereknek, mert a gyümölcsök (és a belőlük készült pálinkák) jellegzetes illatanyagai, másrészt kitűnő kémiai oldószerek, pl. a butil-acetát. A muslicák össze is keverik a kettőt: butil-acetát tartalmú festék­hígítóra előszeretettel gyüle­keznek nyáron. Gyümölcs­észterek keve­rékéből készülnek a különféle műaromák, esszenciák. A magas szénatomszámú zsír­savak és zsíralkoholok egymással alkotott észterei a növényi és állati viaszok fő alkotói (méhviasz, karnaubaviasz, stb.), például az ábrán látható palmitinsav miricilészter és társai.